Egy új tanulmány a New York állambeli mentálhigiénés szolgáltatásokat igénybe vevő felnőttek körében
Posted by admin on Jun 10, 2022 in Mad In America
Posted by admin on Jun 10, 2022 in Mad In America
Egy új tanulmány a New York állambeli mentálhigiénés szolgáltatásokban
részesülő felnőttek körében feltárja a társadalmi nehézségek aránytalan
előfordulását az életükben.
Írta: Julie LeJeune, 2022. június 9
A Psychiatric Services-ben nemrég megjelent tanulmány az egészséget
befolyásoló társadalmi tényezők (SDoH) prevalenciáját és megoszlását
vizsgálja a New York állam mentális egészségügyi szolgáltatásban
részesülő felnőttek körében. A nagyszabású keresztmetszeti felmérésük
eredményei azt mutatják, hogy a munkanélküliség, a lakhatási
instabilitás, az alacsony iskolai végzettség és a büntetőjogi
érintettség aránytalanul nagy hatással van az állami pszichiátriai
szolgáltatások fogyasztóira.
A Columbia Egyetem Irving Orvosi Központjának munkatársa, Amy Ehntholt
által vezetett kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az egészség
strukturális meghatározói hogyan fonódnak össze a strukturális
rasszizmussal és egyenlőtlenséggel. Ők írnak:
„Különös aggodalomra ad okot, hogy az egyes kedvezőtlen társadalmi
tényezők nagyobb gyakorisággal fordultak elő a színes bőrűek,
különösen a nem spanyol ajkú fekete résztvevők körében. Ez az
egyenlőtlenség összhangban van a szakirodalommal; A szisztémás
rasszizmus állandósítja a társadalmi csapások aránytalan gyakoriságát,
amellyel a színes bőrűek találkoznak.”
„A tanulmány megerősítette a kedvezőtlen szociális körülmények
és a bizonyos mentális betegségek közötti összefüggést, a színes
bőrűek körében tapasztalható nagyobb arányú csapásokat, valamint a
színes bőrűek mintán belüli túlreprezentáltsága indokolja az egészségi
egyenlőség további törekvését.”
Az egészség társadalmi meghatározói (SDoH) elmélet szerint az emberi
egészség számos strukturális feltétel, köztük a fizikai környezet,
az oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatások, valamint a
tágabb társadalmi-politikai erők, például a strukturális rasszizmus
és a kapcsolódó kölcsönhatás terméke. egyenlőtlenségek. Ehntholt és
a New York-i Állami Pszichiátriai Intézet kutatócsoportja az SDoH
elméletet használta kutatásaik keretein belül, kijelentve, hogy
„sürgős szükség van” arra, hogy jobban megértsék a mindennapi
életkörülményeket, mint „az egészség erőteljes mozgatórugóit”.
A szerzők amellett érvelnek, hogy a klinikai környezetben előforduló
társadalmi meghatározó tényezőket egyéni kockázati tényezőkként
azonosítsák, valamint a szövetségi politikai döntéshozatal és a
költségvetési kiadások olyan programokra, amelyek foglalkoznak
ezekkel az upstream meghatározó tényezőkkel, összhangban a Centers
for Medicare és Medicaid Services (CMS) közelmúltbeli útmutatásával.
A jelenlegi tanulmány négy SDoH - iskolai végzettség, foglalkoztatási
státusz, hajléktalanság az elmúlt hat hónapban és a jelenlegi büntetőjogi
részvétel - megoszlását vizsgálja a New York állam állami mentális
egészségügyi szolgáltatásaiban részesülő egyének körében. A kutatók arra
törekedtek, hogy megvizsgálják, hogy az SDoH összefüggésbe hozható-e
valamilyen speciális pszichiátriai vagy szerhasználati állapottal, és
hogy az SDoH megoszlása nem, faj, etnikai hovatartozás vagy a
szolgáltatást igénybe vevők tartózkodási helye szerinti földrajzi régió
szerint változott-e.
Az adatok a New York Állami Mentális Egészségügyi Hivatal (OMH) 2017.
évi betegjellemzői felméréséből származnak, amelyet minden második
évben olyan mentálhigiénés szolgáltatók végeznek el, akik több mint
4000 OMH által működtetett vagy engedélyezett programban dolgoznak.
A szerzők 103 416 felnőtt (18-65 éves) válaszát vizsgálták meg, akik
2017. október 23. és október 29. között mentális vagy érzelmi zavarok
miatt részesültek az OMH közszolgáltatásában. - Spanyol fekete,
spanyol vagy más), és a lakóhely régiója (New York City vs. állam többi
része). A felmérésben szereplő négy SDoH tartomány az iskolai
végzettség (<12. évfolyam, 12. osztály/középiskolai végzettség,
>12. évfolyam), foglalkoztatási státusz (munkanélküli, részmunkaidős,
teljes munkaidős), hajléktalanság az elmúlt hat hónapban (igen) /nem),
és minden aktuális büntetőjogi érintettség (igen/nem). A szolgáltató
minden pszichiátriai és szerhasználattal kapcsolatos
diagnózist is jelentett.
A felmérés eredményei szerint a szolgáltatást igénybe vevők fele nő
(51,3%); 44,5%-a nem latin-amerikai fehér, 26,9%-a nem spanyol ajkú
fekete, 21,8%-a spanyol ajkú, 6,7%-a pedig „más fajként” volt kódolva.
A szolgáltatást igénybe vevők fele (50,4%) New Yorkban élt. Nevezetesen,
a kutatók rámutatnak az eltérések lehetőségére a demográfiai jellemzők
szolgáltatói jelentése és a szolgáltatást igénybe
vevők önazonosítása között.
A szolgáltatást igénybe vevők közel egyharmada számolt be arról, hogy
elsődleges diagnózisa pszichotikus rendellenesség (29,9%), és egynegyede
depressziós rendellenesség (25,9%). Alacsonyabb volt a bipoláris zavar
(14,9%) és a szorongásos zavar (8,9%) előfordulási aránya. Ezen túlmenően
az egyidejűleg előforduló szerhasználati zavarban szenvedő felnőttek
aránya 13,3% volt az alkohollal összefüggő, és 21,5% a kábítószerrel
összefüggő rendellenességek esetében.
Az SDoH-val kapcsolatos eredmények azt mutatják, hogy a szolgáltatást
igénybe vevők egyötöde (20,9%) 12 évnél kevesebbet szerzett. Emellett a
többség munkanélküli volt (79,1%), 12,2%-uk jelenleg javítóintézeti
felügyelet alatt állt, 8,2%-uk pedig nemrégiben volt hajléktalan.
A kedvezőtlen szociális körülményeket (alacsony iskolai végzettség,
munkanélküliség, büntetőjogi érintettség, közelmúltbeli hajléktalanság)
élők körében a pszichotikus rendellenesség volt a leggyakoribb elsődleges
diagnózis. A szociális determinánsok a szerhasználati zavarokkal küzdő
felnőttek körében is nagyon elterjedtek: a kábítószerrel összefüggő
betegségben szenvedők 87,3%-a volt munkanélküli, 25,1%-uk pedig jelenleg
is érintett a büntetőjogi rendszerben.
A nem spanyol ajkú fekete szolgáltatásokat igénybe vevők körében volt a
legmagasabb a munkanélküliség (86,3%), a közelmúltbeli hajléktalanság
(12,7%) és a büntetőjogi érintettség (17,2%) aránya a nem latin-amerikai
fehér és spanyol nyelvű résztvevőkkel összehasonlítva. Az alacsony iskolai
végzettségűek aránya (< 12. osztályos egyenérték) a spanyol nyelvű
szolgáltatást igénybe vevők körében volt a legmagasabb (34,3%).
A szerzők további kontextusba helyezték megállapításaikat azáltal,
hogy összehasonlították az SDoH előfordulási arányait a mintában New York
állam általános népességével, jelentős eltéréseket tárva fel. Például a
mentálhigiénés szolgáltatást igénybe vevők körében alacsonyabb volt az
érettségizés aránya az általános népességhez képest (79,1% vs. 86,5%),
és lényegesen magasabb volt a munkanélküliség (79,1% vs. 4,4%), a lakhatási
instabilitás (8,2%) 0,5%-hoz képest, valamint a
büntetőjogi érintettség (12,2% vs. 1,0%).
Aggasztó a kedvezőtlen szociális körülmények feltűnő túlreprezentáltsága
a szolgáltatást igénybe vevők körében az egész államban, tekintettel az
alacsony színvonalú oktatás, az alulfoglalkoztatottság és a büntetőjogi
részvétel, valamint a fizikai egészségi állapot és a rossz mentális
egészségi állapotok megnövekedett kockázata közötti ismert
összefüggésekre. A kutatók azon megállapításai, miszerint az SDoH a
legelterjedtebb a pszichózis spektrumú betegek körében, összhangban
vannak a korábbi kutatásokkal, amelyek a strukturális egyenlőtlenségeket
a pszichózis kockázatával kapcsolták össze.
A szerzők azt is megjegyzik, hogy az összes társadalmi meghatározó
tényező magas elterjedtsége a színes szolgáltatásokat igénybe vevők
körében, különösen a nem spanyol ajkú fekete egyének körében, összhangban
van azzal a kutatással, amely a rendszerszintű rasszizmust és az egészségi
egyenlőtlenségeket kapcsolja össze, amit tovább súlyosbíthat a mentális
egészség diagnosztikai állapotán alapuló megkülönböztetés:
„A kábítószer-használati zavarokkal és mentális betegségben szenvedőkkel
szembeni egyéni szintű rasszizmus és diszkrimináció tovább hátráltathatja
a foglalkoztatási és oktatási lehetőségeket, miközben növeli a büntetőjogi
rendszerbe való bekapcsolódás valószínűségét.”
Tekintettel a jelen cikkben szereplő adatok keresztmetszeti jellegére,
az ok-okozati összefüggés iránya (pl. az SDoH mentális betegséget okoz)
nem feltételezhető. Ezenkívül a szerzők felvetik a változók közötti
kölcsönös kapcsolatok lehetőségét:
„Lehet kétirányú kapcsolat, ami növeli a betegség rosszabb lefolyásának
és a rosszabb kimenetelnek a valószínűségét. Például a munkanélküliség
fokozhatja a depressziós tüneteket; a depresszió növelheti a
munkanélkülivé válás kockázatát is.”
Ugyanebben a szellemben a vizsgálati mintában látható aránytalanul
magas arányú büntetőjogi részvétel jelképes lehet mind a mentális
betegségben szenvedő egyének túlzott kriminalizálására, mind pedig
arra a káros hatásra, amelyet a büntetőjogi rendszerben való részvétel
(pl. rendőri viktimizáció) okozhat. hatással van az ember mentális
egészségére, különösen a színes bőrűek esetében.
A jelenlegi tanulmány néhány fő korlátja figyelemre méltó. A „faji”
és az „etnikai hovatartozás” egy kategóriaként való kombinációja és
az „egyéb” faji kategóriaként való szerepeltetése egyaránt
problematikus, mivel gátolja a minta tényleges faji és etnikai
felépítésének megértését. Ezen túlmenően sok releváns társadalmi
meghatározó tényező nem szerepelt az elemzésekben (például az
élelmiszer-ellátás bizonytalansága). A szerzők rámutatnak ezekre
a korlátokra, mint az állami mentálhigiénés rendszer adminisztratív
adatainak felhasználására, és arra utalnak, hogy „hiányzik a
társadalmi meghatározók standardizált szűrése a rutin felvétel
és értékelés során”.
A rutin klinikai szolgálatok adatainak felhasználásával kutatásaik
során a kutatók rávilágítanak a betegek szociális körülményeinek
egyenlőtlenségeire, valamint a szociális meghatározó tényezők
mentális egészségügyi ellátás részeként történő azonosítására
és kezelésére vonatkozó jelenlegi megközelítések elégtelenségére.
****
Ehntholt, A., Frimpong, E. Y., Compton, M. T., Rowan, G. A.,
Ferdousi, W., Swetnam, H., … és Rotter, M. (2022).
Négy társadalmi meghatározó tényező prevalenciája és
összefüggései az engedélyezett mentális egészségügyi
szolgáltatások állami felmérésében. Pszichiátriai
szolgálatok, appi-ps.
Deprecated: mb_strrpos(): Passing the encoding as third parameter is deprecated. Use an explicit zero offset in /home/yesokhu/madinhungary.org/inc/_ext/_url_rel2abs.php on line 157
Feedback awaiting moderation
This post has 2 feedbacks awaiting moderation...