Érdekes megfigyelni a szociális munkásokat, amint egész nap arra koncentrálnak, hogy nehogy véletlenül csináljanak valamit. Olyan aranyosak, milyen hamar felnőnek... Tegnap kedvesen érdeklődtek, nincs-e kedvem kézműveskedni. Valamit benézhetett, talán magára gondolt, mert én abszolút el tudom magam foglalni, köszönöm.

Szerinted, te mit teszel egy érdekvédelmi egyesületnél az érdekvédelem érdekében, azon kívül, hogy unatkozol, és unalomból másokat basztatsz? Nekem is ugyanolyan diplomám van, mint neked, sokkal régebb óta vagyok ott, mint te, idősebb is vagyok tőled és tapasztaltabb, sokkal több mindenhez értek ebből kifolyólag, nem biztos, hogy pont azzal kellett volna kezdeni az első napomon, hogy kihúzod nálam a gyufát... Lehet még rosszabb is, nyugi... Egyébként lehet, hogy elnézted a házszámot, mert ez egy "pszichotikus, érdekvédelmi" egyesület, és neked ezekhez nincs túl sok közöd... Ellentétben például velem, úgyhogy ezt a részét hagyjuk is...

Csak csendesen jegyzem meg, hogy a jelenlegi elnök, amíg szociális munkás poszton volt, abszolút bement a műhelyekbe segíteni és dolgozni, nem "mentor" volt meg "menedzser" meg "trainer" meg "coach". A saját problémáját ne vetítse már rám a szociális munkás, hogy unatkozik... Természetesen, én neki "Gábor" vagyok, annak ellenére, hogy minden nap a Facebookomat nézi, azzal kel, azzal fekszik, egy kicsit már nekem kellemetlen. Ha ennyi idő alatt sem tudta megjegyezni a nevemet, az talán nem annyira az én hibám, szerintem... Annyira nem zavar ez a viselkedés, mit is vártam, de hajnalban tettem egy sétát: