Nahát, ez a hír nem lesz túl friss, mert a lemez 2013-ban készült, amikor "én még az igazak álmát aludtam", túl kiütve ahhoz pszichiátriai gyógyszerekkel, hogy "beszálljak az internetbe", vagy csak az életbe is, akár. Sok idő telt el, mindegy, skizofrén mércével nem is olyan sok... Erre az albumra is azért lettem figyelmes, mert egy Skizo című szám is szerepel rajta, nem is rossz, egyébként. Az Anticity albumcím pedig egy ilyen magamfajta "rebel without a cause" karaktert nyilván megfog. Azért mostanában nem is annyira ok nélkül lázongok, de most már úgy látom, kezdünk csapongani. Nem is nagyon tudtam, hogy melyik blogomba írjam ezt a bejegyzést, kicsit erőszakkal került ide, és nem is a blog szekcióba, hanem egyenesen ide (ahol van). Na, meg mostmár tényleg kurvára mindegy, szóval elmondom, hogy azért került most ide Rutkai Bori Anticity-je egy időutazással, mert nem tudtam annak idején az Origón írni a Vacka Rádióról, mert már nem volt fent sem a YouTube-on, sem sehol, mert mesékről és mesejátékokról is terveztem írni, de ennek már tényleg lőttek.
A mai napot ilyen chillesre is terveztem, mert éjt nappallá téve dolgozom ezen a felületen, mégsincs túl sok látszatja. Ezért hát valahonnan eszembe jutott Bori, már nem is igazán emlékszem honnan (Demencia szakrendelés), és akkor már úgy gondoltam, hogy ma be kell érni lájtosabb témával, azt viszont nem gondoltam, hogy effektív csapongásba kezdek, ugyanis még a Lángoló Gitárokat vagy az Origó cikkét sem volt energiám átfutni ehhez a bejegyzéshez, sajnos, így magamra vagyok utalva a véleményezésben, ami nem sok jóval kecsegtet, tekintve, hogy nem értek túl sokat a zenéhez. Annyit még én is megállapítottam róla, hogy jazzes, rockos, alteres stb. hangzású, és lenne is valamennyi köze az undergroundhoz, ha létezne ma Magyarországon underground kultúra. Ezt a szó utoljára egy elszalasztott Magashegyi Underground koncert kapcsán merült fel bennem, még a Vidor Fesztivál környékén, ahol egyébként még a Vacka dalokat is hallgattam, nem sejtve, hogy az előadó már régen az Anticity nevű projektjével várandós.
Ha valaha volt részünk csapongó feleletek végighallgatására általános/középiskolában, netalán a felsőoktatásban, ismerősnek tűnhet sokaknak a gondolatfűzési technikám. De most komolyan: 2013-ban, az underground közeg teljes hiánya mellett ilyesmivel kijönni azért elég nagy merészség volt a szerzőtől. Tudjuk, hogy a minőségi underground előbb átmegy népszerűbe, aztán populárisba, majd elveszti minden underground jellegét. (Igen, mint a romkocsmák és a Kispál és a Borz.) Az undergroundba beleragadni egyszerűen egzisztenciális csőd és életveszély (ez, mondjuk, magamnak is szólhatna, de hát az igazság és a népszerűség úgy aránylik egymáshoz, mint Makó Jeruzsálemhez, ebben az agymosott korban pláne). A Spotify-on hallgattam meg egyébként a lemezt (direkt ezért regisztráltam), és azt tudom mondani, hogy szívesen mennék ilyen koncertre, ha lenne, de nem hallgatnám rongyosra a számokat. Ezzel (sok)mindent elmondtam róla, gondolom.
Mint szövekhez valamennyit konyító ember éreztem benne némi szómágiát, de ez a mítoszteremtéshez kevésnek bizonyult, inkább olyan "Mesék nagyoknak" hangulata van, és olyan ötletek megvalósításáról szól(na), amik esetleg nem valók gyerekfüleknek feltétlenül. A poétikai-nyelvújítási kedv széles pályán mozog a "betontotem"-től a "munkatangá"-ig (első és utolsó dal), és olyan slágergyanús számok sem hiányoznak róla, mint a Kutyával leöntött kávé, de ez a lemez maximum valaminek a kezdőpontjaként nyerhetett volna csak igazán értelmet, de legjobb tudomásom szerint Borit azóta elsodorta a showbiznisz, és teljes erejével a gyerekdalokra és az infantlizmusra koncentrál. Nem bántásként mondom, de a mai világban mindenki csinálja, amihez a legjobban ért, én például a pszichiátria szo... kritizálásához szóval legközelebb ilyen értelemben találkozunk. Ennyi volt mára a kultúra, ennyi volt a Specko Jedno és Rutkai Bori. (Éljen, éljen!)
EDIT: Most valami kimaradt ebből a bejegyzésből (igazából több valami is), de a Specko Jednonak és Borinak nem ez volt az első ilyen jellegű projektje, hanem 2009-ben volt egy Whatevergreens (Édesmindegy szerenádok) albumuk, de sajnos akkor voltam életem mélypontján, tehát csoda lenne, ha értesültem volna róla. Erről az albumról viszont ismerem a Bácsi a biciklin című számot, az egészen király...:-) Sajnos számokat még mindig nem tudtam linkelni, a JuhTyúkon megvannak. :-(
Deprecated: mb_strrpos(): Passing the encoding as third parameter is deprecated. Use an explicit zero offset in /home/yesokhu/madinhungary.org/inc/_ext/_url_rel2abs.php on line 157