A pszichiátriai gyógyszerek nem javítják a betegségeket és nem csökkentik a halálozást
Posted by admin on Jun 21, 2022 in Mad In America
Posted by admin on Jun 21, 2022 in Mad In America
Nassir Ghaemi: „A legtöbb pszichiátriai gyógyszer pusztán tüneti hatású,
és nincs ismert vagy bizonyított hatása az alapbetegségre. Olyanok,
mint az aszpirin 50 változata, amelyeket lázra vagy fejfájásra
használnak, nem pedig olyan gyógyszereket, amelyek a láz
vagy a fejfájás okait kezelik.”
Írta: Peter Simons, Mad In America, 2022. június 20.
Nassir Ghaemi pszichiáter szerint a legtöbb pszichiátriai gyógyszer
csak rövid távon hatékony a tünetek kezelésében – például a
fájdalomcsillapító aszpirin –, és nem javítja a betegség hosszú távú
lefolyását, nem akadályozza meg a kórházi kezelést vagy a halálozást.
„A legtöbb pszichiátriai gyógyszer nem bizonyította be megfelelően
megtervezett, randomizált vizsgálatokban, hogy javítaná az általuk
kezelt betegségek lefolyását” – írja Ghaemi. "Konkrétan nem
bizonyították, hogy megakadályozzák a kórházi kezelést vagy
meghosszabbítják az életet, ahogyan azt sok klinikus hiszi."
Ghaemi a Tufts Egyetemen és a Harvard Medical Schoolon dolgozó neves
pszichiáter. Orvosi diplomája mellett filozófiai és népegészségügyi
diplomákkal is rendelkezik. A depresszió és a bipoláris zavarok
kutatására specializálódott, és tankönyveket írt a terület különböző
aspektusairól. Nevezetes tankönyvei közé tartozik az A Clinician’s
Guide to Statistics and Epidemiology in Mental Health, egy tankönyv
a klinikai pszichofarmakológiáról és a Mood Disorders: A Practical Guide.
Az Acta Scandinavica Psychiatricában megjelent új cikkében Ghaemi azt
írja, hogy a betegségmódosító kezelések, ahogy az orvostudomány többi
részében is megtalálhatók, a betegség lefolyásának javítására és a
halál megelőzésére irányulnak. De a pszichiátriai gyógyszerek erre a
célra nem hatékonyak – vagy akár károsak is.
Példái a pszichiátria kezelésének két alappillére, az antidepresszánsok
és az antipszichotikumok. Például megjegyzi, hogy az antidepresszáns
kezelés növeli az öngyilkossági kísérleteket, legalábbis bizonyos
populációkban, és nem csökkenti őket egyikben sem:
"Jól ismert, hogy a standard antidepresszánsok nem csökkentik az
általános öngyilkossági arányt az úgynevezett major depresszív
rendellenességben (MDD), sőt, véletlenszerű adatok alapján növelik
az öngyilkossági gondolatokat és az öngyilkossági kísérleteket
fiatalabb felnőtteknél és gyermekeknél" - írja.
Hasonlóképpen megjegyzi, hogy az antipszichotikumok nem javítják
a betegség lefolyását, hanem neurotoxikus hatásuk van, amely
csökkenti az agy térfogatát:
„Az antipszichotikumokkal kapcsolatos legtöbb tanulmányban […]
a betegség lefolyása krónikus marad és egyre rosszabbodik.
Hosszú távú antipszichotikus kezeléssel nem fordítható vissza.
Kórélettani szempontból a régebbi és újabb antipszichotikumok
neurotoxikus hatást fejtenek ki az agytérfogat
csökkentésében hosszú távú kezelés mellett."
Ghaemi azt írja, hogy a fő különbség a pszichiátria és az
orvostudomány többi része között az, hogy a pszichiátria
gyógyszerei tüneti jellegűek – csak a tüneteket kezelik rövid
távon –, míg az orvostudomány többi része betegségmódosító
gyógyszereket foglal magában, amelyek javítják a betegség
lefolyását és csökkentik a kimeneteleket. mint a kórházi
kezelés és a halál.
„A legtöbb pszichiátriai gyógyszer tisztán tüneti jellegű,
nincs ismert vagy bizonyított hatása az alapbetegségre.
Olyanok, mint az aszpirin 50 változata, amelyeket lázra
vagy fejfájásra használnak, nem pedig olyan gyógyszereket,
amelyek a láz vagy a fejfájás okait kezelik” – írja Ghaemi.
Összehasonlításképpen megjegyzi, hogy a pszichiátriai kutatások
a tünetek csökkentésére összpontosítanak. Ezzel szemben az
orvostudomány más területein nem a tünetek csökkentése a gond –
ehelyett a kórházi kezelés és a halál fontosabb. Összehasonlítja
a szívbetegségek gyógyszerfejlesztését a pszichiátriával:
„A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő új gyógyszerek
esetében a kutatók nem vesznek fáradságot a mellkasi fájdalom
vagy a nehézlégzés mérésével. Egyszerűen mérik a szívinfarktusig
eltelt időt vagy a mortalitást […] A pszichiátrián a depresszió,
a szorongás és a pszichózis tüneteit mérjük, mint elsődleges
eredményt […] a vizsgálatok általában nem is mérik a kórházi
kezelésig eltelt időt, és a halálozás
még csak nem is szerepel a radaron. ”
Hozzáteszi, hogy egyes szívbetegségek kezelésére szolgáló
gyógyszerek, például a vérnyomáscsökkentők rövid távon nem
javítanak a tüneteken, de sikeresen javítják a betegség
általános lefolyását, segítve az embereket, hogy tovább
éljenek, és kevesebb szívrohamot szenvedjenek el.
Ennek az az oka, írja, hogy ezek a gyógyszerek a betegséget
okozó tényleges biológiai utakon hatnak. De a pszichiátriai
gyógyszerek nem teszik ezt meg:
„Biológiai szempontból az antipszichotikumok főként dopamin-
blokkolók, a standard antidepresszánsok pedig főként monoamin
agonisták. Az 1960-as években történő bevezetésük után
megfelelő elméletek születtek a skizofrénia dopamin
hipotézisével és a depresszió monoamin [szerotonin]
hipotézisével kapcsolatban. Fél évszázados kutatások
cáfolták ezeket a hipotéziseket: a dopamin túlműködés
és a monoamin kimerülése nem része a skizofrénia,
illetve a depresszió patogenezisének."
Hozzáteszi: "Ezért biológiai szempontból az
antipszichotikumok és az antidepresszánsok
nem betegségmódosító gyógyszerek."
Ez elfogadható lenne, ha klinikai hatásuk lenne –
még akkor is sikeresek lennének, ha a biológiai
út nem ismert, ha a gyógyszerek sikeresen életeket
mentettek meg, vagy megelőzték a betegségek
súlyosbodását. De ezt írja:
„A skizofrénia-szakértők konszenzusa áttekintette
a jelenlegi szakirodalmat, és arra a következtetésre
jutott, hogy az antipszichotikumok nem rontják a
skizofrénia lefolyását, de azt sem tudták kimutatni,
hogy ezek a szerek javítják a lefolyást.”
Az antidepresszánsok esetében pedig hozzáteszi:
"az FDA metaanalízise nem talált előnyt az
antidepresszánsoknak a placebóval szemben
6 hónapos kezelés után."
Ghaemi a továbbiakban kifogásolja a pszichiátriai
diagnózisok rossz érvényességét, főként a Mentális
zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében
(DSM; átdolgozott, ötödik kiadásában) meghatározottak
szerint.
"A DSM-5 definíciók meghatározásának folyamatát nem
tudományos tényezők erősen befolyásolták, és nem
bizonyult sikeresnek a biológiai és farmakológiai
kutatásokban" - írja. „Az APA azonban teljes mértékben
elkötelezte magát a DSM-5 ideológiája mellett, és nem
hajlandó több tudományos megközelítést engedélyezni a
diagnózisban. Az Országos Mentális Egészségügyi Intézet
(NIMH) elismerte ezt a problémát, és többé nem
alkalmaz DSM kritériumokat a biológiai kutatásokhoz."
Ghaemi szerint a lítium az egyik kivétel a pszichiátria
hatástalan gyógyszereinek szabálya alól.
„Csak a lítium bizonyítottan javítja bármely pszichiátriai
betegség lefolyását. Ezenkívül a pszichiátriai randomizált
klinikai vizsgálatok során csak a lítium akadályozza meg
a befejezett öngyilkosságot […] Ez az egyetlen gyógyszer
a pszichiátriában, amely bizonyítottan
befolyásolja a betegséget.”
Ghaemi így érvel: „A jelenlegi pszichiátriai gyógyszerfejlesztés
strukturális okok miatt kudarcot vallott, és nem is fog sikerülni.”
Azt írja azonban, hogy a lítium jobb bizonyítékokkal rendelkezik
a betegség tényleges lefolyásának javítására és az öngyilkosság
megelőzésére, ezért „gyakrabban és következetesebben kellene
használni, mint a jelenlegi gyakorlat”.
Ghaemi, S. N. (2022). Symptomatic versus disease-modifying effects
of psychiatric drugs. Acta Psychiatric Scandinavica. Published
online June 2, 2022. https://doi.org/10.1111/acps.13459
Deprecated: mb_strrpos(): Passing the encoding as third parameter is deprecated. Use an explicit zero offset in /home/yesokhu/madinhungary.org/inc/_ext/_url_rel2abs.php on line 157