Utcaszínház (Gangstalking)
A múltkor, amikor mentem fel Edit lépcsőházában, a lakóközösség, és a környék szegénymaffiája egy kis műsorral készült nekem. Benne volt abban a házon kívül néhány színész is, feltehetőleg, szerencsére nem ismerem a helyi színészeket, mert eléggé borzasztóan játszottak. Ebben a vírushelyzetben kis pénz, kis gangstalking, hiszen kis ország vagyunk, ahol kis foci kis pénz, kis istenfasza. A skizofrénesítés is a pénztelenítéssel kezdődik, azt sínyli meg legjobban az áldozat.
Az utcaszínház mintegy egy órán át tartott. Edit nem volt otthon, a tanárnő magabiztosan, peckesen járkált a lépcsőházban, forgatta a kulcsát a karikán, hogy ami most jön, olyat még biztos nem láttam. Pedig láttam, de mindegy. Miskolcon például az egyik játékom egyik szereplője elevenedett meg a szemem előtt, de az csak egy egyszerű, hosszú úton közlekedő nő monodarabja volt.
A mostani színházi előadás a Bástya előtt zajlott le, a felvonások között a kis Niki felbukkanása jelezte a jelenet végét. Az Első felvonásban egy Editet játszó nő bukkant fel az utca túloldalán, és azt játszotta, mintha a szemben lévő idősek otthonába akarna bejutni, ahol régen az anyja lakott, matatott a zárral, játszotta a fejét, mintha megbolondult volna, és mindenáron be szeretne jutni.
Az első felvonás lement, szinte rögtön folytatódott a másodikkal: újra Editet láttam (természetesen ezek az Editet játszó nők maszkban voltak), ezúttal csavargóasszony képében, és elment mellettem, és láttam bemenni a saját lépcsőházába. Látszólag Judit nénivel jöttek, aki aztán átment az út túloldalára. Ezután téblábolni kezdtem, és mire Edit után mentem volna, már csak egy vörös szakállú hajléktalan kinézetű férfi szatyroskodott a bejárat ajtó előtt.
Nem engedett be, tette ott a nyomorultat, turkált a szatyrába, szerencsétlen pózokat vágott, még egy cigit is elszívtam őt nézve, mintha valami koldustáncot mutatott volna be, szerencsére a koldussztriptízt már nem kellett végignéznem Vörösszakáll bemutatásában. Itt lett elegem, és hagytam el az előadás helyszínét, lehet, hogy még folytatódott volna, de inkább leléptem, nincs nagy véleményem a színházról, az utcaszínházról pláne, és csak este jöttem vissza apámmal.
Természetesen erre utólag aztán ráfognák, hogy mindez hallucináció, ami már csak azért sem lehetséges, mert vizuális hallucinációim tudtommal nincsenek, és a hallucináció szó maga is tulajdonképpen csak ugyanolyan, mint a mágia, megmagyarázhatatlan jelenségek észlelésére használjuk. Köszönöm az utcaszínházat, jól esett, beperelhetném zaklatásért az egész környéket, de mit érnék el vele? Skizofrén vagyok, a rendőrségen csak folytatódna a zaklatásom.
Deprecated: mb_strrpos(): Passing the encoding as third parameter is deprecated. Use an explicit zero offset in /home/yesokhu/madinhungary.org/inc/_ext/_url_rel2abs.php on line 157