Újságírás, JavaScript, ügyvédnő

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (No Ratings Yet)
Loading...

Úgy látszik, végleg magam mögött hagyom a Skizofrénia underground projektet. Nem tervezek többé ilyen nagy formátumú blogprojektbe a közeljövőben, azt hiszem. Pláne a témában. Mindabból, amit leírtam, szerintem én tanultam a legtöbbet, szerintem mindent, amit ma a pszichiátriáról tudni érdemes. Még a konteós részekről se vagyok teljesen meggyőződve, hogy nincs egy csomó valóságalapjuk, de a mai magyarországi helyzet nem teszi lehetővé az ennek való utánajárást. Bizonyos elemei nagyon is valóságosnak tűnnek. Hogy erőszakkal nem engedik az utánajárást – ez is gyanús. Legutóbb volt a Twitteren egy párbeszédem egy hölggyel, nem hitte el, amiket állítok a Szabolcs megyei ellátóhelyekről, egyébként ez általános, hogy sokan nem hiszik el, amit mondok, mert annyira hihetetlen, és minden erkölcsiségnek gyakran ellent mond, amiket elkövetnek, mégis elkövetik. (És a többség tudtával, asszisztálásával, félrenézésével.) Itt a kérdés már csak az, hogy helyi szinten ilyen durva a helyzet, de én gyanítom, hogy országosan is.

A közélet eufemisztikus szóval mondva jobbra tolódásával, nyíltan kimondva fasizálódásával egyidőben én balra tolódtam. Ha jobban belegondolok, az volt az egyetlen logikus lépés egyébként. Mentális betegként bármilyen jól tudok is fogalmazni időnként, az nem visz el a balhét egy jobboldali portálon. Olyan, mintha egy néger blogolna. Vagy egy leszbikus. Egyébiránt a továbbiakban nem fogok törekedni mindig annak a kedélyeskedő hangnemnek a fenntartására, ami a Reblogon jellemzett, bár néhány eleme bizonyára megmarad az ott használt stílusnak. Igazából, amennyit ott összeírkáltam, kevesebbet számított, mint gondoltam. Belekezdtem a kommunikáció szakba, mert úgy gondoltam, remekül kiegészíti majd a munkámat, és az Origón végzett tevékenységemet. “De hol a tavalyi hó?” – kérdezné Villon, munkába már több, mint 1 hónapja nem járok (addig se sokat az utóbbi időben), a blogolást a Reblogon is körülbelül nem sokkal utána befejeztem. Viszont suliba még mindig járok, legalábbis szeretnék, ha kegyes lenne hozzám az Elearning rendszer is, és engedne felkészülni az óráimra.

Hogy ne kezdjem itt el az ömlengést, most már csak címszavakban: belekezdtem a JavaScript gyakorlásába, főként 1-2 jövendőbeli projekt megvalósításának a reményében, például szöveges kalandjáték, majd chat, mud fejlesztése. Angolból sem ártana valamit fejlődni. A pszichiátriával az a helyzet, hogy nem nagyon akarok róla beszélni, de muszáj. A legutóbbi akcióikból süt a rosszindulat irányomban: túlgyógyszerezés, hazugságok az ambuláns lapon, gondnokság alá helyezési javaslát (vagyis inkább feljelentés) szerepel a listán. Nehéz elhinni, hogy mindez az én érdekemben történik (akkor lennék hülye, ha elhinnném). Mindenki vonja le a tanulságot. A gondnoksági ügyben pedig a kirendelt ügyvédnő javaslatai vitték előrébb az ügyet, meg is lepődtem, hogy komolyan képviselni akar engem, nem csak annyit tesz, mint az általános hozzáállás, hogy hadd csináljanak a pszichiáterek velem azt, amit akarnak, úgyis megérdemlem, és úgyis nekik van igazuk. (Mert nemtudom hány évig jártak iskolába.) Közlöm velük, hogy én is addig jártam, és csak miattuk nem tudtam elvégezni, úgyhogy ugrott az egész befektetett energia. De a tudás nem. Vagyis nem teljesen. Most kommon vagyok, BA-n, remélhetőleg az idén végzek, bár megint mindent megtettek, hogy ez ne sikerüljön. Nem mennék most bele a részletekbe. Kívánok mindenkinek kellemes hetet!

Pszichiátria, Skizofrénia, Újságírás
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. / In Progress: DE-BTK kommunikáció-médiatudomány, újságíró szakirány /

Leave a Reply