Túlélni egy Megváltást

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (No Ratings Yet)
Loading...

Napok óta fagyizok és pihenek, de nem a föld alatti bunkeromban, hanem a wellnessben, sztk, 5. em, 5-ös szoba.

A pszichiátriai szobámban ez az arabusul ordibáló 2-ős ügynök Jumurdzsák, meg ez a balinbajszú diszkókirály azt mondják, hogy én vagyok a nagyfiú. Hát, persze, hogy én vagyok a nagyfiú, mert most is 3 könyvet olvasok egyszerre, az Újszövetséget, a Kalevalát és Kurt Vonneguttól a Börtöntöltetléket. Ezek meg azt hiszik, hogy befekszenek, mint a heringek, és ágyban forgolódással, meg fingással irányíthatják az Univerzumot. Lehet, hogy ez eddig így volt, de ez itt már édeskevés, drága feleim. (Latiatuc feleym ʒumtuchel mic vogmuc. ýſa pur eſ chomuv uogmuc.)

És nem hogy nagyfiú vagyok ilyenkor, hanem ha Lovecraft-et nézzük, én vagyok az egyik Nagy Öreg, csak hajlandó vagyok (írásban és néha szóban megnyilvánulni. Nem csak jelnyelvvel, fingással, meg mormogással, meg vakarózással. A teljes igazságot most nem írhatom le, drága feleim, Hölgyeim és Uraim, mert attól nekem is leakadt az agyam, és 4 napig ültem a sóstóhegyi kertben, cigarettázva. Szóval ide kerültem, hogy hogy kerültem ide, nevezhetjük hiperűrugrásnak vagy materializálódásnak, egyszer csak fent voltam a wellness 5. emeletén, olyan büdösen és toprongyosan, ahogy az ágyból kikeltem 4 napi gondolkodás után. (Lehetett több is.)

Szóval, mivel kufsteini magányomban nem írhattam vérrel, nem írhattam szarral, csak a kis focis füzetembe írhattam, amit szándékomban állt egy takarítónő ismerősömmel kicsempésztetni a wellness-ből, átdugva a kórház kerítésén a szülészeti osztálynál, de hiba csúszott a számításba, avagy szar került a ventilátorba, és a kis girhes füzet nálam maradt. Ezt az egy bejegyzés-torzót sikerült onnan megmenteni, egyébként ez a második bejegyzés, ami arról szólt volna, hogy a pszichiátrián élő emberek tkp nagy hatalmú mutánsok, és az elsőnek a végén kifejtettem, egy szép hasonlattal, amikor az egyik tata felmutatott a pókhálóra, a pókháló hasonlat pedig azt fejezte ki, hogy pok-haló.

Lehet, hogy van benne valami, lehet, hogy nincs. De mostanában úgy vettem észre, hogy az erős szimpatikus mágiát, és voodoo-zást, és füstjeleket, amiket a pszichiátrián használták, megpróbálja felváltani az informatika, 5G, vagy 4G, mit tudom én már, de olyan erős az elektroszmog a pszichiátrián is, egy kapitalizálódó, információ központú társadalomban, hogy csak az szívja meg igazán, akit elvágnak a kommunikációs csatornáktól, és a pénzenergiától, vagyis az anyagi erőforrásaitól. A mai korban az szenvedi a legnagyobb keresztséget Krisztusban, aki e 2-ben szűkölködik, pedig tehetsége lenne hozzá. Bár, egyesek szerint, Krisztust nem kizárólag a szenvedéssel lehet mérni, de ezeknek a javaknak az elvágása, eléggé nagy lelki teher.

És hogy mi mindenből a tanulság, az a pszichiátrián elszívott utolsó előtti szál cigi elszívása után fogalmazódott meg bennem, amikor már mindennek vége volt, amikor már lement az utolsó vizit, és végiggondolva az utolsó 2 hét welness történéseit, arra a megállapításra, jutottam, talán egy hang volt a fejemben, talán egy gondolat (a 2-t nem mindig könnyű szétválasztani), szóval azt mondta az a hang vagy gondolat, hogy az a tanulság, hogy nincsen tanulság. Az utóbbi 2 évben 1 subot úsztam meg Balatonalmádiba való meneküléssel, 2-nél bevittek a kóterba, szóval a pszichiátria vezet 2:1-re. Viszont gyökeret vert bennem a gondolat, hogy 2 igazi orvosi innováció létezik, az egyik a kézmosás, amit Semmelweis Ignác talált fel nagyon helyesen, de úgy, hogy egyetemet neveztek el róla, a másik pedig a levegőváltozás (nem összetévesztendő a klímaváltozással), vagyis elutazni egy kellemesebb környezetbe. A többi humbug, hókuszpókusz. Akár 4G-vel, akár 5G-vel, akár okos technológiával, a vége mégiscsak az, hogy orvosi latinul karattyolnak feletted, de te, mire felocsúdnál, elszedték az összes pénzedet, és már csak ennyit hallasz (amit magaddal is vihetsz a túlvilágra):

„Ámen.”

Breaking: Ja, hogy egy kicsit aktuális is legyek, az Indexről, meg a sajtószabadságról, meg a bátorságról, meg a merészségről, az Index2-n még pénzért sem jelenhettem meg soha, holott benne volt a blog.hu szabályzatában, hogy 40+ ropiért bármit lehoznak, most pedig itt verik a nyálukat, hogy nem hajlandóak pénzért újságot írni. Meg így, meg úgy, meg az értelmiségi hőbörgés, ahova engem pénzért se szívesen vesznek be (még 1 évem van a kommunikáció újságírás BA-n, van pár elmaradt vizsgám, a kialakult helyzet miatt, de a Neptunnak nincsenek érzelmei), na meg az irodalmi élet, ahova már eleve be se akarok kerülni, olyan színvonalú lett a posztmodern utáni próza. Folytassam a sort? Nem folytatom. Mindenütt úgy bánnak a skizó(nak bélyezett) emberrel, mint a kapcaronggyal. Elárulom, hogy én nem is akarok skizó se lenni, hanem depressziós, pszichotikus felhangokkal, mert az ugyanazt jelenti, csak egyesek így vásárolják ki magukat pénzért a skizóságból is. Én nem vásároltam ki magam, pedig megtehettem volna, hanem a sortársaimért álltam ki, akik meg közben ellenem fordultak, szóval most itt vagyok pénteken egy fillér nélkül, amíg a fiatalok bulizni mennek, be sem ülhetek egy öregeknek való helyre 1-2 sörre, hogy elmondjam a sajtóhelyzetről a véleményem/tapasztalatom, hát akkor elmondtam itt. Köszi szépen.

Amúgy ha az jött volna le ebből, hogy az egyetemen nem jó fejek velem, ez nem igaz, mert tényleg jó fejek, csak hát, ugye, nem könnyű ennyire megosztott figyelemmel részt venni mindenben, meg ez a karanténos év, hát, csúcs…

Az Index egy jó hírportál (volt). Nekem személyesen nem sokat segített, de tudom, hogy másoknak irányadó volt. Hogy 70-80 ember a konstruktív megoldás keresése helyett a saját fészkébe való piszkítást választotta, és egynek sem volt közülük ennél jobb ötlete, hát, mit tudom én… Talán főnixként megújul, és jobb születik a hamvaiból, legalábbis esély talán lenne rá…

Írások, Pszichiátria, Skizofrénia
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. / In Progress: DE-BTK kommunikáció-médiatudomány, újságíró szakirány /

Hozzászólás

A skizofrének igazából hibák a mintán vagy leláncolt szuperhősök? Van-e lélek a szerkezetben, vagy csak sorsunk mechanikus bábjai vagyunk?

© 2019-2020 Vásárhelyi Bea, Gácsi Krisztián, Papp Róbert.