Szolg. közl. – nyár végi egotrip

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (No Ratings Yet)
Loading...
Augusztus 20 után jelentkeznem kellene Debrecenben a hanghalló csoportnál, olvasom R. D. Laing könyvét, a Bölcsek, balgák, bolondokat, és tervezem megnézni a Légió 2. évadát. Jelenleg az egész életem a skizofrénia körül forog. Felteszem magamnak a kérdést: Van ennek így értelme? Ma szarul keltem az éjszaka közepén: lepattant alakok szólogatnak be az utcán, a nyíregyházi pszichiátria folyamatosan perrel fenyeget. A debreceniek viszont tapasztalati szakértővé akarnak átképezni, a hanghalló csoportba. Tapasztalati szakértés? Hanghalló csoport? Antistigma-díj? Ez vár rám vagy a beperelés? Ki tudja? Módszerem: előre az ismeretlenbe. Van az a játék, amikor körbe állsz egy csoport tagjaként, és előredőlsz, aztán vagy elkap valaki, vagy nem. Ez a adja meg az egész szépségét, gondolom… Eddig még nem estem vele pofára… akkorát…

Lassan szeptember-október körül realizálódik a velem, velünk készült tévéfelvétel adásba kerülése is. Erősnek gondolom a tévéadás azon részét, amikor kb. 2-3 percen kersztül folyamatosan sorolom felfelé az antipszichotikumok mellékhatásait. A stábon látszott a döbbenet. Nem tudom, benne lesz-e végül a filmben. Egyébként a filmről még annyit, hogy a Spektrum TV-n lesz, az én részem kb. 10-15 perc. A forgatás 1 napig tartott, és én a végére már eléggé megviselt voltam, bamba voltam, kókadt voltam, és mintha valami delíriumban lettem volna, vagy delejezve lettem volna, löktem volna a rizsát, de csak nyekeregtem. A film többi része eléggé tűrhetőre sikeredett, megítélésem szerint. Hogy lesz-e belőle nézhető dolog nagymértékben múlik a forgatócsoporton. Attól való félelmemnél, hogy adásba kerül, csak az a rémálmom a nagyobb, hogy nem kerül.

Újabb nagy rizikó volt eljönni a Reblogról, az Origó megnyugtató közelségéből. De mivel portállá akarom a későbbiekben alakítani ezt a honlapot, ennek egyszer óhatatlanul el kellett következnie. Pár évnyi megfeszített munkám eredménye a https://nemvagyokbeteg.reblog.hu (na, jó, néha megfeszített, néha nem), de azt hiszem, itt volt az ideje visszavonulót fújni, és nekilátni egy titkos, titkosabb bázis, ill. (szellemi) műhely megvalósításának. Ahol nyugodtan lehet beszélni, kötetlenebbül, mint pl. az Origón. Úgy érzem, egyre nagyobb teret hódít mostanában az életemben a skizo, ez jó is, meg rossz is. Végre valami, amihez igazán értek. Valaki szerint borközi (sörközi, felesközi, mindegy) állapotban szinte nem is tudok másról beszélni, mint a skizofréniáról meg az alkoholizmusról. Bár egyre kevesebbet iszom, az alkoholról is bennem maradt egy csomó leíratlan dolog, és a skizofréniáról is tudok mit mesélni, habár jelenleg tünetmentesnek gondolom (hallucinálom, téveszmézem) magam. Szóval itt tartunk. Fasza. Faszácska. Remélem, nem untattam halálra senkit, és nem aludt be olvasás közben sem. Az R. D. Laing témával nemsokára jelentkezem, a Légió 2-vel is valószínűleg, “megyünk tovább”. Köszi, ha végigolvastad ezt a kis nyár végi “egotrip”-et.

Pszichiátria, Skizofrénia
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. / In Progress: DE-BTK kommunikáció-médiatudomány, újságíró szakirány /

Leave a Reply