Párbeszéd az adagolásról
L: Abban teljesen egyetértek vele, hogy ha egy gyógyszer nem 'meggyógyít' hanem 'kezel' akkor az kevésbé jó a beteg szempontjából. A semminél ezerszerte jobb. Én is bedobok egy aszpirint ha fáj a fejem - pedig annak is valami mélyebb oka van, ez tüneti kezelés. (apróság tudom)
R: Nem biztos, hogy jobb. Meg kell vizsgálni az előnyeit és a hátrányit is (mellékhatások), és azután kell eldönteni, hogy jobb-e. A fejfájásra én is szedek gyógyszert, mert azt én is utálom, nem biztos, hogy jó az egyik betegségcsoportot vagy tünetcsoportot hasonlítani a másikhoz.
R: A skizofréniát szokták magas vérnyomáshoz vagy cukorbetegséghez hasonlítani. Valamiben megállja a helyét az összehasonlítás, másban nem. De ha mondjuk, úgy kezelnék a skizofréniát, mint ezeket, és nem okoznának gyógyszeres kínzást, tortúrát és gondnokságot, erőszakot, jó lenne.
L: Általánosságban a gyógyszerek segítenek - de nem mindenre van megflelő gógyszerünk, nem mindig találjuk el a megfelelő adagolást, és az emberek sem tudatosan bánnak a szerekkel. Covid-ra most jutott pénz - de még ezer nyavaját kéne gyógyítani. Inkább stadiont építünk.
R: A pszichiáterek általában "nem találják el a megfelelő adagolást". És ennek praktikus okai vannak. Mert ha véletlenül eltalálnák az adagolást, nem lenne szükség többé a gyötrő intézményeikre, és nagy részüket be kellene zárni, és töredék részét nyúlnák csak le az állami lóvénak.
R: A pszichiáterek becslés alapján ismerik az adagokat. Nem hülyék, csak úgy tesznek. Semmi szükség hónapokig tartó "gyógyszerbeállításra", ahol azt mondják, hogy megfigyelik a beteget, holott le se szarják, csak a személyzettel gyötörtetik őket. Ez a büntető jellegű pszichiátria.
Deprecated: mb_strrpos(): Passing the encoding as third parameter is deprecated. Use an explicit zero offset in /home/yesokhu/madinhungary.org/inc/_ext/_url_rel2abs.php on line 157