Második hullám folyt. köv

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (No Ratings Yet)
Loading...

Itt vagyunk, rendesen a közepében! Ráadásul fiam tiz napos karantént kapott, mert belázasodott. És persze mi is elkaptuk! Azt sem tudom, hol áll a fejem, ugyanis renegeteg a lecke, rengeteg a házimunka, az ápolás, a főzés.

Mindezek tetejére persze a munka is! Ugyanis a jó hir, hogy ebben a fostalicska helyzetben (nem tudok rá szebbet mondani) kaptam itthonróll végezhető munkát. Jó sok időbe telt és nagyon félek, nehogy elveszitsem! Már egy hete dolgoztam, mikor megbetegedett a gyerek. Egy szép vasárnap estén vagy 20at prüszkölt és megindult fölfelé a láza… Hétfőn telefonáltam a gyerekorvosnak, és mondta, hogy csillapitsam a lázát valamint telefonáljak ha rosszabbul lenne. Nem, nincs rosszabbul, viszont tartósan rosszul van cserébe. Dobtam egy hátast, mikor közölte, hogy nem tesztelik, ahhoz túl kicsi és a teszt naggyon kellemetlen, igy aztán meg kell várnunk, amig elmúlik. Szerdára már én is elkaptam! Kénytelen voltam a vállalt napi 4 óra helyett csak kettőt dolgozni, azt viszont sikerült eredményesen, nem tudom, honnan vettem hozzá az erőt, de ment. Viszont igy meg folyamatos lelkiismeretfurdalásom van, hogy a többi dolgomat nem végeztem olyan száz százalékosan, mint ahogy szoktam… Csak egy nap volt bonyolultabb kaja (csirkepaprikás tarhonyával),  vagy százszor felmentem a lépcsőn a gyerekszobába egy nap, közben pedig zsonglőrködtem az idővel, begyújtással, kora reggeli fahordással, tűz életbentartással. Mindenre szánta eggy kis energiát, kivéve magamra! Persze tegnap este már kidőltem, totál KO. Nem is akarok nyavajogni tovább, én sem kértem tesztet, túl leszünk rajta és majd csak megszokom ezt a feszitett tempót hamarosan. Más megoldás nincs.

Kérlek küldd nekem az energiát!

Szólj hozzá Te is!