Lovecraft Country – Lovecraft földjén összevetés

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (No Ratings Yet)
Loading...

Ekvilibrium: Kiindulási helyzet, Atticus Freeman hazajön a koreai háborúból, és megpróbál az otthoni körülmények között élni ismét, visszailleszkedni a közösségbe, és rendezni a viszonyát és nézeteltéréseit apjával., az 1950-es évek Amerikájában, ahol erősen él a faji megkülönböztetés.

Az elején még nem tudjuk, csak sejtjük, de sorsa szorosan összefonódik Letiével, akivel a helyi sci-fi klubban ismerkedtek meg még iskolás korukban, a regényben és a sorozatban a két család történetét követhetjük nyomon, a könyv inkább a családtörténeti regény elemeivel operál, a filmsorozatbeli jelenetek inkább a szappanoperához hasonlatos megoldásokat részesítik előnyben.

Diszekvilibrium: Az egyensúlyi helyzet felborul, amikor kiderül, hogy létezik a természetfölötti, amiről eddig csak könyvekből olvastak, érdekes módon ez egyes szereplőknél más-más időpontban jön el, a legtovább Hyppolita és Ruby elől titkolják ezt, de ők is szembesülnek vele az események közben. Az évad (és a könyv) ekvilibriummal zárul, a kultisták terve nem sikerül.

A regényt Matt Ruff írta, a sorozatot Misha Green. A cselekményt sokszor szabadon kezelte, a regény csak inspirációs forrásként szolgált, ritka a teljes egyezés a cselekményben, annak ellenére, hogy a regény írója sokszor eléggé pontos leírásokkal szolgált a részletekről.

A Lovecraft Country cím jelzi, hogy kapcsolata van Howard Phillip Lovcraft műveivel, a regényben a kultisták kivétel nélkül fehérek, míg Lovecraft műveiben félvad színesbőrűek. A regény át is emel Lovcrafttől, például a szörnyeket, de kritizálja is, főként a rasszizmusa miatt, előkerül például egy Lovecraft által írt vers, A niggerek teremtéséről címmel. Kérdés, mennyiben Lovecraft műveinek emléket állítva, vagy mennyire azokkal polemizálva íródott a Lovecraft földjén.

A regényben megjelenő iszonyatot egyrészt a mágia (természetfilozófia) által létrehozott praktikák és szörnyek jelentik, másrészt egyenlő szinten helyezkedik el a rasszizmus és az irracionális fajgyűlölet mint a borzongás tárgya. Szerintem ez a film és a könyv fő mondanivalója, hogy egy szintre hozza a természetfölötti irracionalitását a rasszizmus irracionalitásával.

A regényben nem, de a filmben hangsúlyozottan megjelenik a homoszexualitás mindezek mellé, plusz a nők helyzete is élesebb figyelmet kap a korban. Ez már egy kicsit soknak tűnik a vége felé, úgy tűnhet, hogy túl sok mindent szeretne felvállalni témában, színre vinni a filmsorozat.

A sorozatban egyszerre van jelen az epizodikusság és a szerializáltság, az epizodikusság, mint ahogy a regénybeli eredetiben is, az epizodikusságot az biztosítja, hogy az egyes részekben vagy fejezetekben egy-egy horror sztori mesélődik el a műfaj alzsánerei segítségével (kísértet, szörnyek, átok, stb.), és mindezt összeköti az ellenfél mesterkedése (Caleb/Christina Braithwhite), és a hősök karakterfejlődése is. A filmsorozatban Misha Green gyakran operál szappanoperába illő jelenetekkel, főként Atticus apja, Montrose esetében, pl. a varázstekercs felolvasásánál kiderül, hogy diszlexiás, a transzvesztiták kapcsán, hogy meleg, ráadásul a feleségével és a bátyjával való kapcsolata fényt derít arra, hogy lehet, hogy nem is ő Atticus igazi, vér szerint apja.

A szereplők is csak nagyjából feleltethetőek meg egymásnak sokszor, például a regénybeli főellenfél, Caleb Braithwhite a filmben Christina Braithwaite, illetve gyakran felveszi egy szolgáló vagy inas, William alakját. Hyppolita lánya, Diane a regényben fiú, és Horace a neve.

Van olyan rész (és szál), ami teljesen a filmsorozat kedvéért van beillesztve a sorozatba, például Ji-ah, a koreai kuminho (egy keleti mitológia-beli lény) alakja, aki Atticus első szerelme, a háborús élmények elbeszélése is megtöri a történetet, de a karakter is csak erőltetetten illeszthető be a történetbe a vége felé. A történet hangulata alapján viszont a sorozathoz illő ez a rész is.

Az is különbség a regény és a filmsorozat között, hogy bár a regénybeli főszereplők végig veszélyben vannak, senki sem hal meg közülük, a filmsorozatban több főszereplő is kiesik a történetből, úgy hogy meghal, talán amiatt, hogy fenntartsa az izgalmat. Atticusért is végig lehet izgulni, hogy a jövendölés és a baljós előjelek ellenére életben marad-e a végén.

Film, Kalcsör, Könyv
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. / In Progress: DE-BTK kommunikáció-médiatudomány, újságíró szakirány /

Leave a Reply