Koronavírus: Laboratóriumi vagy természetes?

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (No Ratings Yet)
Loading...

Most legyünk egy kicsit úgy aktuálisak, hogy ne legyünk aktuálisak. Így a harmadik hullám lecsengésével egyre többen kezdenek spekulálni egy bizonyos wuhani víruslaborról, és azt, amit eddig konteónak minősítettek, egyre jobban valószínűsítik. Miért nem lep meg ez engem?

A Times vasárnapi kiadása azt írja, hogy egy amerikai hírszerzési jelentés szerint 2019 novemberében a wuhani labor három munkatársa is úgy megbetegedett, hogy kórházba kellett őket vinni, pont abban az időszakban, amikorra a járvány kezdetét is teszik. A történet egyik előzménye, hogy az amerikai elnök, Joe Biden utasította a hírszerzést, vizsgálják ki, laborból származott, vagy természetes úton fejlődött-e ki a vírus. Bár, szerintem nem kell ahhoz hírszerzőnek lenni, hogy az ember jobban valószínűsítse a vírus laboratóriumi eredetét, mint a természetest.

Marton Péter, kül- és biztonságpolitikai szakértő Covid-19 Az egészségtelen politikák ragálya című, idén januárban kiadott könyvében olvastam, hogy fura véletlen, hogy a Wuhan Institute of Virology éppen kiemelten foglalkozott a denevér-koronavírus kutatással, és az izolált vírusokat rendszeresen manipulálták “funkciófokozó” kutatások részeként, ami egyébként az ilyen kutatásokban megszokottnak mondható. A manipuláció azért történik, hogy azt vizsgálják, milyen változások tehetnek egy ilyen kórokozót még veszélyesebbé.

A könyv megemlít egy korábbi tanulmányt is: „Tipikus példa ilyen kutatásra a wuhani Shi Zheng-Linek és nemzetközi kollégáinak 2015-ös tanulmánya, melyben egy természetben talált koronavírus (SHC014) tüskéjét „szerelték rá” a 2003-ból ismert SARS vírusnak egy módosított változatára, és megállapították, hogy az ennek eredményeként kapott szintetikus vírus veszélyes lehet az emberre.” Lehet, hogy mindezt azért csinálták, mert nagyon aggódtak a „zoonózis” miatt, ami az állatról emberre terjedést jelent, de az is lehet, hogy pont ezzel idézték elő a bajt. Egy hasonlattal is él a könyv szerzője: „Olyasmi ez, mintha a SpaceX központjába csapódna be egy meteorit, azzal a különbséggel, hogy a SpaceX nem próbál meg meteoritokat oda aktívan bevonzani.”

Pedig a szakemberek eddig a vírus kitörését pont hogy zoonózissal próbálták magyarázni, egy népszerű elmélet szerint Malajziából becsempészett tobzoskák Kína területén találkozhattak a denevérek koronavírusaival, méghozzá a Dél-Kínai Jünnan tartománybeli patkósorrú denevérével, és a tobzoskáról került rá az emberre, amikor éppen a wuhani Huannan piacra indult. (Amitől mellesleg a wuhani virológiai labor légvonalban 150 méterre van.) De mivel hogy eddig mindvégig tagadták, hogy onnan került ki a vírus, így kerültek a képbe a Malajziából csempészett tobzoskával találkozó dél-jüannani kampósorrú denevérek (ami eddig a hivatalos mese volt), hogy elképesztően kalandos utat bejárva egy véletlennek köszönhetően éppen a wuhani piacon bukkanjanak fel, véletlenül pont attól a labortól 150 méterre, ami eredetileg is ezzel a kísérlettel foglalkozik.

Végül is, abban sokan egyetértenek, hogy a világ 2021-ben már nem sokat nyer azzal, ha megismeri a vírus eredetét, és ez ma már inkább csak politikai nyomásgyakorlásra és szankcionálásra felhasználható, Kína felé, például a Biden kormányzat részéről. Tény, hogy nem tett jót Kína 2019 novembere óta tartó titkolózása sem az igazság megismerésének, sem a védekezés hatékonyságának, és az sem, hogy mindent megragadott, hogy olyan spekulációknak adjon hitelt, amik a Kínán kívüli eredetet valószínűsítik, bármilyen légbőlkapottak voltak is. Néhány szakértő viszont amellett teszi le a voksát, hogy továbbra is fontos lenne megismerni a járvány kialakulásának valódi körülményeit, már csak azért is, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló esetek, mert így könnyebben megelőzhető egy esetleges újabb világjárvány.

Doku, Könyv, Koronavírus, Újságírás
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. / In Progress: DE-BTK kommunikáció-médiatudomány, újságíró szakirány / robi781030@gmail.com

Szólj hozzá Te is!