Korai epitáfium (gyászbeszéd, sírfelirat)

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (No Ratings Yet)
Loading...

“Egy költőnek nem is kell több, mint a perek, meg a vádiratok a művei fölött…” – Egyetemes Szent Varecza – “So bloggers want the same…”

Legszebb öröm a káröröm. Erre nem vagyok büszke. Sőt, ünnepélyesen megígérem, hogy gyomlálni fogom magamból a negatív tulajdonságokat. A bujaságot, a részegeskedést, az irigységet, mások magánéletének tárgyalását, és mindent, ami másoknak megadatik, de egy paranoid skizofrénnek nem kellene. Mostantól megjavulok. Mintabeteg leszek. Józan leszek. Szűz leszek. Nem bosszúálló skorpió. Nem fogom magam skizó-messiásnak, cybersámánnak, sem egyébnek mondani. „Overlord, east coast, end game.” – így többé nem hirdetem magam. Bár, lehet, hogy mégis. Ez nem egy ilyen „dobj vissza kenyérrel” játék. Ha odatartod a másik orcádat is, hamar rajtavesztesz.

Az élet apró, nüansznyi történésekkel halad előre. Miért mondtam a kárörömöt? Egy betegtársamat kísértem kontrollra, és a doki kikelt magából. 10 év macska-egér játék után derül ki, hogy a pszichiátereknek is vannak érzéseik (félnivalójuk?). Irányunkba is, a betegek irányába is. Sőt, mindez rendelési időben történt, az ambuláns részen. Megkértek, hogy távozzam a rendelőből. Pedig meg se szólaltam. És olyan érzelemparádénak lett kitéve a betegtárs, hogy velem mert mutatkozni, hogy az igazán meglepő.

Először is kezdődött azzal, hogy meghazudtolt az orvos. Hogy nem voltam a betege. Meg hogy miket írok. Meg egyáltalán. Én nagyon veszélyes vagyok, nagyon beteg vagyok, és félti tőlem [a betegtársat]. De nem vagyok beteg másrészről „beperelhettek volna, és megnyerték volna a pert”. Könyörgöm, hányszor és hányan akarnak még beperelni? Miért nem esünk már túl rajta? Nincs ilyen csoportos kedvezmény? De tényleg. És ha nincs annyi pénzem? Mi jár ezért? Börtön? Hodász? Elmondok valamit beperelés nélkül is: Hodászon pontosan 4 év alatt csinálnak pelenkás haldoklót egy egészséges emberből. Hogy a skizofréniába bele lehet halni. Jé, így tényleg.

Hol van Záborszky Gábor (a festőművész)? Megmondom, hol van: Hodászon van, pelenkában. Érdekel valakit? Hát, engem nagyon is érdekel. Miért van az, hogy a mai napig (2019. auusztus 15.) deportálnak embereket Nyíregyházáról Hodászra, és esetleg 4 év alatt kinyírják őket? Csak előbb „megkezelik” őket. Persze az autisták rosszabbul járnak. Őket nemes egyszerűséggel agyonverik. Nem Hodászon, hanem az autista lágerben. Bajban van az egészségügyi és szociális szféra? Mondok valamit: Nincs bajban az egészségügy, de ha így folytatja, hamarosan bajban lesz. A régi szokások, beidegződések rabjaként. És lehet perelni. Engem is. Ki fog tanúskodni? Az élők félnek. A halottak nem beszélnek. Z. G. sem beszélt már évek óta. Passzív rezisztencia. Nem a legjobb módszer. Ugyanis te békét köthetsz magaddal, a világgal, velük is, de ők veled soha. A vérükben van. A kínzás, a megalázás, az eltaposás. Ez a lételemük.

Én nagyon sajnálom, hogy a nyíregyi pszichiátria eszi a kefét velem kapcsolatban krokodilkönnyek. És nem örülök annak, hogy rossz napjaik vannak. De még csak annyit mondok: nem miattam. Én voltam az első. De, ha egy felébred, mind felébred, szokták mondani, és abból van a baj. Talán el kellene hallgattatni engem? Talán. Perrel? Fenyegetéssel? Mivel még? Gyilkosságról szó sem volt. De esetleg, ha egy virágcserép… mit lehessen tudni? Előfordulhat. Könnyedén. Velem vagy nélkülem minderre sor került volna, mindenre fény derült volna. Ebben a korban már nem lehet semmit eldugni, eltussolni, elhallgatni. Szerintem jobb, ha én mondom el. Velem lehet beszélni. Nekem van humorérzékem (ha nem is sok). Értem a viccet. De nem szeretem.

Valaki egyszer ezt írta a blogjába fülszövegnek, még évekkel ezelőtt:

“Skizofrének. Mostanában leginkább egy növény jut az eszembe róluk, mégpedig ez: nebáncsvirág. Különben meg kurva hamar bele lehet szokni az anyuci pici gyereke szerepébe, utána meg úgyis elhülyülsz, és vagy felvesznek az intézetbe, vagy a lágerbe, vagy megdöglesz az utcán, mert az, hogy ki fognak semmizni, legalábbis valószínű, főleg, ha gyámság alatt vagy. Aztán meg eltakarítanak, mint a szemetet.”

Nem tudom, mire akart utalni a szerző. A kilátásainkra? De szvsz igaza volt. Úgy tudom, a Holokauszt áldozatainak van emléknapja. Akkor? A pszichiátria áldozatainak mikor lesz? Ránk ki emlékszik majd? És hogyan? Mert kegyelettel nem, az biztos. Még az utolsó helyen, amit látunk, a láger falan belül is gyötörnek bennünket, halálig. Aztán köpnek a sírunkra. Mikor lesz béke/vége?

Pszichiátria, Skizofrénia
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. / In Progress: DE-BTK kommunikáció-médiatudomány, újságíró szakirány /

Leave a Reply