Kepes Andrásnak megvan a véleménye az önsegítő könyvekről, holott jelen könyv is eléggé magán viseli az önsegítő könyvek hatásait, és nyomait, amolyan önsegítő-önéletrajzi hibrid lehetne, amelyikben nagyobb szerepet kap az önsegítő jelleg, amennyiben azt vesszük alapul, hogy a könyv azt vizsgálja, lehet-e az ember intelligens és boldog egyszerre, amire nem kapunk határozott választ a könyv elolvasása után sem, bár egy derűs optimizmus alapvetően kikövetkeztethető belőle.
A könyv egy Popper Pétertől származó idézetről kapta a címét, ami így szól, és a könyv is ezzel kezdődik: „Manapság az ember okos és depressziós, vagy pedig boldog és hülye.” Kepes András az első fejezetben megpróbálja felboncolni, értelmezni a kijelentést, majd körüljárja az intelligencia, hülyeség, boldogság, depresszió kérdését, ez a könyv legkoherensebb, legerősebb fejezete. Aztán egyből belekezd az anekdotázásba, és be sem fejezi, egészen a könyv végéig.
A pszichológusok hasonló témájú és szerkezetű könyveinek ihletői a páciensek, Kepesnek a saját családja, több felesége, öt lánya és egy fia (a lányok serdüléséről egy külön fejezet szól, melynek végén közlik az apjukkal, hogy nyugodtan mondhatott volna nemet is némely kérésükre). Családi titkok kiteregetésével csínján bánik a szerző, részben az illendőség okán, részben pedig, mint értesülünk, azt már korábbi műveiben megtette. Iróniából és öniróniából nincs hiány az életrajzi elemek felsorakoztatásánál, részben szerintem ez is a szöveg célja, hogy derűt árasszon.
Mivel az újságírás és írás témaköre is terítékre kerül, úgy éreztem, átad valamit a szöveg írója a milliőből, amihez az átlagember nem kerül közelebb még egy esetleges komm-média szak elvégzése után sem, részben mert nem könnyű, részben talán nem is akar igazából. Mindenesetre közelebb hozza a média világát az olvasóhoz, de nem csak azt, híres írók mint példaképek, a tudományos élet ismert figurái, élen Einsteinnel, Newtonnal, Bohrral, és más tudományos „celebekkel”, akik ugyancsak megelevenednek a kötet lapjain, Kepes újonnan támadt, modern fizika iránt ébredező, talán kissé későn jövő érdeklődése termékeként.
Bár, mint értesülhettünk róla, főként a lányokról szóló fejezetből, a Kepes családban teljes vallási türelem jelentkezik, a lányok szabadon betérhettek a katolikus, zsidó, krisna, stb. hitbe, Kepes András leginkább a zen buddhista tanok mellett teszi le a voksát, szemlélődő nyugalma (ami azért kizökkenthető egy-egy közlekedési incidens kapcsán) áthatja a könyvet, ugyanúgy, mint az az irónia, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy poént, csattanót kerekít a történetekhez. Elmondható, hogy egy poénos szófordulatra való lehetőséget sosem hagy kihasználatlanul.
Szóba kerül a vége felé az öregség és halál témája is, itt kétféle felfogás érvényesül, ha jól emlékszem, Eliza és Blanka nénié, amíg Elizáé az örökké zsörtölődő és panaszkodó, Blankáé az idősödést derűvel fogadó minta (nem kérdés, hogy Kepes melyiket favorizálja). Aztán előkerülnek még olyan aktuális témák is, mint a COVID, az MI-k kérdése, ugyanúgy, mint a rák húsz évvel ezelőtti legyőzésének a története, valamint egy depresszióból való kilábalás felidézése. Összességében egy ellentmondásos, változó korra sikerrel reflektáló műnek tartom, markáns önéletrajzi elemekkel, vallással, tudománnyal, humorral, könnyed esti olvasmánynak kiváló.
Deprecated: mb_strrpos(): Passing the encoding as third parameter is deprecated. Use an explicit zero offset in /home/yesokhu/madinhungary.org/inc/_ext/_url_rel2abs.php on line 157