JPÉ marketing & tsai

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (No Ratings Yet)
Loading...

Ami velem az elmúlt időben történt, voltam egy pár órán, írásgyakorlat ii, médianarratológia, online reputációmenedzsment, stb. Eddig még leginkább egyedül járok a saját csoportomból, szerencsére eddig csak egy óra maradt el emiatt. Fura, hogy részben a társaságért jártam egyetemre, most, szerintem részben a covid miatt, főleg ez maradt el, sebaj, maradt néhány könyv társaságnak. Ilyen például ez a JPÉ (józan paraszti ész) marketing, amit Papp-Váry Árpád írt, és aminek, úgy veszem észre, a történetei évről évre ismétlődnek a kommos évfolyamok között, az urban legendhez hasonlóan hagyományozódnak át évfolyamról évfolyamra az egyetem falai között. Részét képezik annak a kollektív mítosznak, amivel a kommunikációs hallgatók kollektíve rendelkeznek. Marketing szempontból jeles a könyv, mivel saját magát is eladja, olvasmányossága okán.

Például refrénszerűen ismétlődnek a tankönyvi példák egyes tanárok megszólalásaiban, ha konkrétan nem is tudod, mi az a marketing, mire végzel, pár jó kis sztorid biztosan lesz róla. Például, hogy a pizzarendelés elterjedése nagyrészt az egyetemek környékén tapasztalható gyakori füvezés egyik feltételezhető hozadéka, vagyis hogy eredetileg onnan jött az ötlet. Vagy a sztori, ami a magyar és amerikai üzletkötőről szól, akik meglátják, hogy Afrikában senki nem hord cipőt, a magyar elszomorodva jelenti, hogy nem lehet cipőt eladni, mert nem hordanak, az amerikai viszont azt újságolja, hogy rengeteg cipőt lehet eladni. Ma már ott is hordanak cipőt, amit az első termékforgalmazóról rengeteg törzsi nyelvben „bata” néven vonult be a köztudatba.

Vagy a Coca-Cola a 100 éves évfordulójára megváltoztatta az eredeti összetevőt, amiből hatalmas felháborodás lett, így kénytelen lett visszavonni az eredetit. Tehát az elsőség szerepe nagyon fontos marketingszempontból. Bár, néha másodiknak se rossz lenni, ezt példázza a Pepsi, ami rengeteget ekézi a Coca-Colát, hogy fenntarthassa a piaci pozícióit. Vagy Henry Ford híres mondása is idézésre kerül, amivel le is maradt versenytársa a General Motors előtt: „A vevő bármilyen színben választhat autót. Feltéve, ha az a szín fekete.” Henry Ford megítélése a században eléggé vegyes volt, gondoljunk csak Alous Huxley Szép új világára, ahol fordizmus volt, Fordhoz imádkoztak. Voltak népszerű és kevésbé népszerű dolgai, ebbe most ne menjünk bele. Mindenesetre a JPÉ marketing könyv hozzájárult ahhoz, hogy a marketingre ne mindenáron mumusként tekintsek, a mások átverésének eszközére (holott az), hanem a folyamatok mögé látva valamivel emberibbé vált számomra ez a tudomány.

Sok olyan történet van a könyvben, ami csokorba szedve talán megérne egy bejegyzést, ma este viszont, azt hiszem, lusta vagyok hozzá, hogy ezeket kiszedegetve „bemásoljam”, így alapozva meg, vagyis inkább mélyítve el 21. századi kódexmásolói hírnevemet is, ahogy el vagyok híresülve egyes ismerőseim körében. Egyébként annyira nem sajnálom, hogy kiszálltam a buliból, már ami a rehab munkát illeti, nem hiányzik a mindennapos békaegérharc, igaz, hogy valamivel kevesebből gazdálkodom, így kevesebb megy hülyeségekre is, és több időm jut az egyetemmel foglalkozni. Bízom azért benne, hogy ez a jó 10+ év, amit rehab munkával töltöttem, nem volt teljesen haszontalan, ezt a bizodalmamat viszont sajnos jórészt nem nagyon támasztja alá semmi.

Blog, Egyetem, Könyv
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. / In Progress: DE-BTK kommunikáció-médiatudomány, újságíró szakirány /

Leave a Reply