Itt csirkék vannak
Az Itt csirkék vannak Douglas Adams-nek az egyik útleírása, ami az Utoljára látható című kötetben látott napvilágot, és a Mark Carwardine-nel közös utazásaik történetét beszéli el. Legelőször a Terror News-ban (ez egy lemezújság volt a '90-es években) találkoztam ezzel az írással, és azonnal megfogott a különös címe és a hangulata.
A kínaiak "Itt sárkányok vannak" megjelöléssel illették a veszélyes helyeket, az írás igazából a komodói sárkánygyíkokról, csirkékről és egy kecskéről szól, innen kapta az "Itt csirkék vannak" címet. Az utazás elbeszélése meglehetősen "Douglas Adams-es", tehát meglehetősen harsány humorral mutatja be Komodó, Bali és Labuan Bajo utazási bürokráciáját, ahol nem ritkán fordul elő, hogy valami magas rangú hivatalnok szemet vet a helyünkre a gépen, amire nekünk hetekig kell várnunk.
A történet valójában útleírásba ágyazott filozófiai (illetve gasztronómiai) értekezés arról, hogy kinek (vagy minek) mit lenne szabad ennie, és milyen körülmények között. Az Utoljára látható a veszélyeztetett és kihaló fajoknak állítana többek között emléket, a komodói sárkányok enyhén veszélyeztetettek lennénk, ha egyszer megelégelné valaki a gaztetteiket, és leszámolna velük. Egyébiránt mindig körülbelül 5000 volt a számuk, és most is ennyi, az írás idejében, tehát 1985 körül.
A mű, vagyis "filozófiai traktátus" nem egyszerű körülmények között született, keletkezése körülményeit körüllengi a veszély atmoszférája, mérgeskígyók, pókok, egyéb állatok leselkednek a szerzőre utazás közben. Tanácsot kapunk rovarcsípés, illetve kígyómarás esetére is: viseljünk bő nadrágot, illetve, ha egy mód van rá, mégse csípessük meg magunkat, az a legcélravezetőbb. Bizonyos szerzőknek veszély hatására jól fog a tolla, George Orwell például a diktatúrák árnyékában tudott igazán alkotni, nem ismeretlen előttem sem ez a fajta doppingoló hatása a kockázatvállalásnak.
Az írásról elmondható, hogy a 20. század egyik legkülönösebb hangvételű alkotása, amit egy olyan hüllő ihletett, ami nem is egy különösebben szimpatikus lény, viszont jó eséllyel egy mitológiai alakról van szó, méltán mentjük hát át ezt az írást a 21. századba (megtalálható a könyvtárakban és interneten is), az újarchaizmus korába (amit én annak hívok), mert szerintem a modern és posztmodern kort ez váltja fel, ebben élen jár a magyar állam, ami már némi feudális jelleget máris felmutat. Legyünk tehát jók, olvassunk Douglas Adams-t (ha eddig nem tettük volna), és álmodjunk szépeket!
Deprecated: mb_strrpos(): Passing the encoding as third parameter is deprecated. Use an explicit zero offset in /home/yesokhu/madinhungary.org/inc/_ext/_url_rel2abs.php on line 157