Görögkatolikus egyházi félóra

“Ennek a pápának van gyereke?” – Csonka Berta

Én legalább kis szervereket és robotokat tereztetek, mégse mondom meg a másiknak, hogy mije legyen és mije nem, pláne gyerekügyben.

a cölibátus <-> pedofíla témáról akkor nem is szólnék
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza

“A keleti rítusú egyházban folyamatos volt a népnyelv használata, amit igazolnak a XVII. századból fennmaradt imádságok, mint a cirill betűkkel átírt Aranyos-Mohácsi magyar „Miatyánk” (1600 körül). Az unió után, különös tekintettel a magyarok kis számarányára, a magyar, mint liturgikus nyelv háttérbe szorult. Mintegy száz évvel később, a 18. század végen merült fel az igény, hogy a ruténekhez és a románokhoz hasonlóan a magyarok is használhassák a saját nyelvüket a liturgiában. Elkészült Aranyszájú Szent János liturgiájának magyar fordítása, majd 40 évvel később egy magyar nyelvű görögkatolikus énekeskönyv is, azonban Róma nem járult hozzá a használatukhoz. Ennek ellenére terjedt a magyar, mint liturgikus nyelv használata, mígnem millenniumkor szigorú tiltás érkezett Rómából. Ez a tiltás indította el az önálló magyar egyházmegyéért küzdő mozgalmat, amely 1912-re sikerrel járt, azonban a megalakuló egyházmegye hivatalos nyelve – a korábbi ószláv helyett – az ógörög (koiné) lett, a gyakorlatban, ahol lehetett, a tiltás ellenére is megmaradt a magyar nyelv használata. Az egyházmegyei hatóság 1920-ban adta ki az új liturgikont, amely a kánon szövegét görögül is tartalmazza. 1925-ben jelent meg a magyar nyelvű evangélium, 1927-ben pedig az Euchologion (Szertartáskönyv). Az Apostoli Szentszék nem tilalmazta többé a magyar nyelv használatát, de kifejezetten nem is engedélyezte azt.” – Wikipedia

Magyarország katolikus egyházának főkegyuraként I. Ferenc József alapította 1912. május 6-án. Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta Christifideles Graeci[3] kezdetű bullájával; a magyar országgyűlés 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az új egyházmegyéhez 162 parókia tartozott: 70 Munkácsi, 8 Eperjesi, 44 Nagyváradi, 35 Fogaras-Gyulafehérvári, 4 Szamosújvári és 1 Esztergomi. Ez a trianoni békeszerződés után a következőképpen módosult:

Az egyházmegye székhelye kezdetben Debrecenben 1914-től pedig Nyíregyházán volt. 2011. március 5-én XVI. Benedek pápa módosításával Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi parókiája joghatóságilag a Miskolci apostoli exarchátus alá került.

Ferenc pápa 2015. március 20-i hatállyal Debrecen székhellyel főegyházmegyévé (metropóliává) emelte, s kivette az Esztergom-Budapesti főegyházmegye joghatósága alól. Ugyanezen nappal püspökét metropolitai (érseki) rangra emelte.

Miskolci egyházmegye

A trianoni békekötés után magyar területen maradt az Eperjesi egyházmegye 21 és a Munkácsi egyházmegye egy parókiája. Ezeket a Szentszék 1924. június 4-én kivette anyaegyházuk joghatósága alól, és számukra önálló egyházkormányzati egységet, apostoli adminisztratúrát alapított. Bár Miskolc a hajdúdorogi egyházmegyéhez tartozott, gyakorlati okból 1925-ben itt kezdte meg működését az exarchátus. 1961-ben központja Ózdra, 1972-ben Múcsonyra került.

XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én módosította az exarchátus területét, amely most megegyezik Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, és exarchának Dr. Orosz Atanáz szerzetest nevezte ki – őt 2011. május 21-én Miskolcon püspökké szentelték.

2015. március 20-án Ferenc pápa az exarchátus területét módosítás nélkül hagyva megalapította a Miskolci egyházmegyét.

Nyíregyházi egyházmegye

Ferenc pápa 2015. március 20–án a Hajdúdorogi egyházmegye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lévő parókiáit az egyházmegyéről leválasztva létrehozta a Nyíregyházi egyházmegyét Szent Miklós görögkatolikus székesegyház, Nyíregyháza székhellyel. Az egyházmegye vezetését apostoli adminisztrátorként ideiglenesen Orosz Atanáz miskolci püspökre bízta.[1][2] A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parókiákon szolgáló lelkipásztorok automatikusan átkerültek (inkardinálódtak) az új egyházmegyébe. 2015. október 30-án a Szentatya, Ferenc pápa 2015. október 31-én Főtisztelendő Szocska Ábel OSBM urat, a Miskolci Egyházmegye első helynökét a Nyíregyházi Egyházmegye „sede vacante” apostoli adminisztrátorává nevezte ki, püspöki karakter nélkül, de a Hierarchák Tanácsában (Magyar Katolikus Püspöki Konferencia) való részvételi joggal. 2018. április 7-én Ferenc pápa Szocska Ábel apostoli kormányzót nevezte ki a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökének.

Ennyit a Wikipédiáról, most egy kis helyi “misztérium”:

úgy hallottam, a görög katolikus papoknek lehet gyereke…
csak most azon gondolkodom, miért úgy helyes, hogy görögkatolikus, és miért nem úgy, hogy görög katolikus, ha a római katolikus sem rómaikatolikus…
Ja, és házasodhatnak… 🙂


… vagyis nősülhetnek… 🙂

U.i.: Az is lehet, hogy egy debreceni kisegyház miatt… történt volna valami 1914-ben… ugye a pillangó-effektus, meg más efféle, hehehe… ahogy a covid is milyen durva… ugye, hogy vuhanban megharap valakit egy denevér vagy valaki egy denevért… de szerintem nem kell ragoznom…

Öngondoskodás: De mi lenne, ha “véletlenül” leesnénk a lábunkról, mármint kicsempülnénk az állomás környéki és rendőrség-stadion-egyetem előtti minitornyokból? Kié legyen az Emmaus? Kié a Kálvineum? Az Emmaus azé legyen, akinek a Masni-szállót ígértem, a Kálvineum meg az enyém. Csak annyi a baj, hogy közbe van iktatva egy relé, egy kapcsoló, a Botond u. 3., és abban pár milló forintocska, és szerintem egy darabig nincs túl sok kedvünk kicsempülni a minitornyokból, és ha van is, akkor is csak a Botond utcáig tudnánk csempülni, és ott ráülni a pénzikére.

 

Share:

Author: Robert Webbesh

Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. / In Progress: DE-BTK kommunikáció-médiatudomány, újságíró szakirány / robi781030@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.