A mozifilm szereplőinek a történet folyamán előbb-utóbb enniük és inniuk kell, ezért egy fontos kérdés a filmben szereplő fogyasztási cikkek megjelenítése. Az ételek kapcsán az amerikai filmekben különösen jellemző, hogy a gyorséttermek és a pizzaszállítók élnek a product placement, vagyis a termékelhelyezés eszközével. A Transformersben például a Burger King jelenik meg, a Tini Nindzsa Teknőcök Domino s pizzát esznek. A Starbucks is egyre több filmben tűnik fel, akár maga a kávézó, akár csak a papírpohár a szereplők kezében. De egészen extra megjelenései is vannak: az Austin Powers 2-ben egyenesen a főgonosz székhelye a Starbucks-torony.
Az italok megjelenítése még markánsabb a filmekben. A Coca Cola például a második legnagyobb termékmegjelenítést tudhatja a magáénak az amerikai filmek tekintetében. Előfordul az is, hogy a márka tudta nélkül szerepel a filmben. Így történt például Az istenek a fejükre estekben is, az egész történet egy Coca Cola-s üveg kötül bonyolódott. Ám nem mindig egyértelműen tesz jót a márka megjelenítése a cégnek. A Ryan kölegény megmentésében például Coca Cola-s üvegben gyűjtik a vért, ezt lehet éppen máshogy is értelmezni, mint pozitívumként.
A Coca Cola riválisai is gyakran élnek a termékmegjelenítés eszközével: A Pepsi például úgy jelenik meg az Alien vs Predator első részében, hogy egy régészeti ásatás során pepsis kupakot találnak, és attól kezdve azt viseli a hős a nyakában. A Dr. Pepper is szívesen él termékmegjelenítéssel, a Forrest Gumpban pédául a főhős, mielőtt találkozik az elnökkel, megiszik egy csomó Dr. Pepper üdítőt, és amikor eljön a találkozó ideje, nem tud mást mondani, mint hogy pisilnie kell. Dr. Pepper jelenik meg szintén a Pókemberben. Peter Parker Dr. Pepper-es üdítős dobozokon gyakorolja az újonnan tanult hálóvető tudományát.
Az alkoholos italok szerepeltetése is jellemző, a Másnaposok például úgy indul, hogy a szereplők megisznak egy-egy pohárka Jägermeistert. Ismert James Bond és a koktélja kapcsolata, ami vodka-martiniből áll, összeöntve, szintén ismert az ehhez kapcsolódó jelmondata is: „rázva, nem keverve”. Lehet tudni, hogy a főhős a vodkamárkák közül a Smirnoffot favorizálja, ami a márkának is nagy presztízsnövekedést jelent. Magyar filmek között szintén megfigyelhető termékelhelyezés alkoholos italokból: Az Üvegtigrisben az Arany Ászok jut fontos szerephez, a Valami Amerikában pedig a Soproni sör.
Az is előfordul, hogy egy termék márka nélkül kerül be a filmbe, és ebből is hasznot tudnak kovácsolni. A legklasszikusabb példa ebben a csoportban Popeye, a tengerész esete. 1929-ben a spenóteladások 30%-os növekedése állítólag egyedül neki volt köszönhető. „Az első, képregénybeli Popeye egyszerűen azért evett spenótot, mert szerette. Ez így is maradt, mígnem a figurából rajzfilm lett, és az amerikai Spenóttermesztők Szövetsége előállt a spenót és az erő összekapcsolásának káprázatos ötletével.”
A cigarettához kapcsolódó termékelhelyezés egy időben nagyon népszerű volt, ma már visszaszorulóban van. Bruce Willis és a Drágán add az életed! Példáján keresztül ez kiválóan megvilágítható. Míg az első részben a főhős kemény dohányos, a második részben, a Még drágább az életed!-ben még dohányzik, de már mindent megtenne a leszokás érdekében, a harmadik rész, a Legdrágább az életed! történetének idején pedig már nemdoháyzó. A Terminátor szintén jó példa, Schwarzenegger az első részben még füstfelhőben keresi Sarah Connort a bárban, a történet későbbi részeiben a szereplők már egyre kevesebbszer gyújtanak rá.
Nemcsak a férfiak, hanem a nők is előszeretettel szívtak el egy-egy szálat a filmekben. Elég, ha csak arra gondolunk, ahogy Sharon Stone hanyag eleganciával dohányzik az 1992-es Elemi ösztönben, miközben lábait keresztbe teszi. Bridget Jones (Renée Zellweger) egy évtizeddel később azonban már a fölös kilók és a túlzott füstölgés ellen is felveszi a harcot.
A Disney filmekben mára már teljesen megszűnt a dohányzás, de régebben még tetten érhető volt, például amikor a Flintsones család-ban Frédi és Béni a kertben dohányzik, amíg az asszonyok a konyhában vannak elfoglalva. A 101 kiskutyában még a gonosz Szörnyella de Frász dohányzik. De a cigaretta többször hangsúlyos szerephez jut a korábbi Disney-filmekben, a Pinocchióban 1940-ben (Gepetto, Pinocchio), a Dumbóban (varjú) 1941-ben vagy az Alice Csodaországban című filmben 1951-ben.
A Camel márka kötötte ki, hogy a cigarettáját csak a „jó fiúk” szívhatják, de nem idegesen, és nem köhögve, hanem élvezettel. Mára már a dohányzás csak a gonosz karakterek esetében elfogadott többnyire a filmekben (pl. Joker), vagy ha régebbi korok történéseit elevenítik fel.
Mint azt a Legacy Tobacco Documents Library forrásai bizonyítják, a dohánygyárak vezetői éveken keresztül tagadták, hogy fizettek a filmes megjelenítésekért, de levelezésük ennek ellenkezőjét bizonyította. Az iratok tanúsága szerint a Philip Morris USA 1977 és 1988 között közel 130 hollywoodi produkciót látott el a termékeivel. 2006 novembere óta – a csalás ügyében meghozott szövetségi ítéletet követően – a Philip Morris USA a hollywoodi kereskedelmi sajtóban közzétett hirdetésében kérte a filmeseket, hogy ne használják márkájukat produkcióikban, illetve a dohányzást végleg hagyják el a fiataloknak szóló filmekből.
Deprecated: mb_strrpos(): Passing the encoding as third parameter is deprecated. Use an explicit zero offset in /home/yesokhu/madinhungary.org/inc/_ext/_url_rel2abs.php on line 157