Feldmár András: Személyes és személytelen
Most egy egészen friss Feldmár Andás könyv kerül terítékre: a 2020-as Személyes és személytelen. Elgondolkodtam, hogy azért szeretem a Feldmár könyveket, mert olyanok, mint egy tudatfolyam-regény, ami mindig egy-egy címben megadott témát jár körül. Sőt, jobbak, mert az én dokumentarista ízlésemnek megfelelően inkább a valóságra reflektálnak.
A könyv látszólag messziről indít, de jobban belegondolva nem annyira, mert személyes és személytelen fogalmához megkerülhetetlen tisztázni a szépség és a szeretet fogalmakat. Elkerülhetetlenül tárgyiasítunk bizonyos helyzetekben, és ez elszemélytelenedéshez vezethet. Azért tárgyiasítunk, mert a tárgy pótolható, a személy nem. Ha egyszer csak megszűnik létezni, a vágyunk tárgyai áttolhatóak másra, amíg ha a viszony túl személyes, a hiányba bele is pusztulhatunk.
Különösen tetszett az arról szóló fejtegetés, hogy a mai pszichológia és pszichiátria hogyan próbálja utánozni a tudományt, és hogyan tárgyiasítja azt, amivel dolgozik. Nincs a kezelési módszeri között a „mi” fogalma, de még a „te” sem, a másik ember. Feldmár szerint az emberek csak társas interakcióikban vizsgálhatók, a pszichiátria és pszichológia viszont csak elvonja, absztrahálja az emberből a problémát (nevezzük betegségnek) és azt kezeli. Csak semmi személyesség!
Elmond egy történetet, amelyben egy pszichiáter megfejt egy álmot, amelyben egy szakadék egyik szélén előjön egy kakukkos óra, és kakukkol, majd eltűnik, a másik szélén előjön egy másik kakukkos óra, és az kakukkol. A pszichiáter az álmot úgy fejtette meg, hogy a szakadék jelenti a problémát, a súlyos skizofréniát, Laing viszont, Feldmár mestere rákérdezett, hogy nem az van, hogy a páciens kakukkol az egyik oldalon, és a pszichiáter meg csak visszakakukkol neki?
Több részlet foglalkozik Alphonso Lignis filozófussal, aki szerint a lust (vágy) és a trust (bizalom) egyfajta elemi erőként ugyanúgy működik. „Ha választanom kell valakit, akiben bíznom kell, akkor tudok választani, anélkül, hogy ismerném az illetőt. Az, hogy kihez vonzódom, hasonlóan működik.” Lignis például kitapasztalta, hogy a nőnek öltözött thai fiúkhoz vonzódik a leginkább, ami egy sor kortársat felháborított, legalább annyira, mint egy prózaverse egy angoltanárt.
Egyébként megtörténhet, hogy szépnek látunk valakit, de a leginkább abban találjuk meg a szépséget, ami már a megszokott, vagy már a miénk (mármint olyan értelemben, hogy velünk van). Biztos mindenkivel előfordult már az ilyesmi, a „nekem a legszebb” érzés, amikor valamit vagy valakit az tesz széppé, hogy az ember birtokolja. Feldmár szerint össze van kötve az, amit szeretünk, és az, ami igaz. Egyenlőségjel van az igaz, szeretet és szépség között.
Ezzel a szép és igaz és szeretnivaló gondolattal búcsúzom összegzésképpen ettől a könyvtől, megint egy olyan élménnyel lettem gazdagabb általa, ami manapság ritkaságszámba megy. Méltó darabja azoknak az alkotásoknak, amik a hvg könyvek sorozatban jelentek meg a szerzőtől, mindenképpen megéri megszerezni az otthoni könyvtárba.
Deprecated: mb_strrpos(): Passing the encoding as third parameter is deprecated. Use an explicit zero offset in /home/yesokhu/madinhungary.org/inc/_ext/_url_rel2abs.php on line 157