Blogkulturális rovat: Bélla


1. “HURRÁ!!! 🙂 …me’gyütt bélla!

Szóval most Bélláról lesz szó, akinek nem blogja van, hanem blokkja, és alighanem a legagyzsibbasztóbb poénok kiagyalásával írta bele magát a blog, ja, bocsánat, blokktörténelembe, és a bloglovin’-omba. Munkásságát az elejétől fogva követtem, és volt alkalmam megfigyelni az írói kiteljesedését, pontosabban ki nem teljesedését, mert mostanában elég szűkszavúak a posztjai, és csak a lényegre fókuszálnak, bár meg kell, hogy mondjam, ez a szűkszavúság jól áll neki.

Bélla az örökifjú vidéki magyar paraszt suttyó archetípusa, aki odamontírozza magát egy csomó nő közé, Chuck Norrishoz, Christopher Lambert mellé, és szuperhősökkel elmélkedik egy padon az idő múlásáról. Bélla nem kopaszodik, és nincsenek prosztataproblémái, és amúgy általában egy vasegészségnek örvendő macsó. Ennek megfelelően érdeklik a nők, ruhában, vagy ruha nélkül, minden mennyiségben. Íme, itt egy példa:

“…az okosasszon két legértékessebb tulajdonságának egyszemílybe való hordozóját: …értem alatta a mesztelensíget meg a még ennél is fontossabb észrevétlensíget.”

Bélla azért üdítő kivétel ezen a blogon, mert nem bolond, hanem csak úgy tesz, mint ha, és néha egészen jól sikerül neki. Mint látható, ráadásul azzal borzolja az olvasók kedélyét, hogy egy archaikus, de igazából soha nem létezett nyelvjárást imitál, aminek szabályát következetesen betartja, egy percre sem lendülve ki a szerepéből. Hát, ez amolyan Best of Bélla lett, aki kíváncsi a képekre is odamontírozott fizimiskájára, annak: http://fafaragok.blog.hu .

2. “TŰNNYÜNK!!!…itt van bélla!”