minidráma

Helyszín: Fehér Egér (esz)presszó

Matematikus: Uh-uh, nem maradok sokat, csak lejöttem egy sörre... Matematikus vagyok, neked mi a szakmád?

Relax: Újságíró leszek. Oké, én sem maradok tovább zárásnál.

Matematikus: Annyira nem jól keresek már a melóban, le akarom százalékoltatni magam, nem akarok már bejárni, négy órában sem dolgozni, otthon 1-2 óra munkával többet keresek, mint a munkahelyemen túlórával...

Relax: Értem.

Matematikus: Különben ezt az egész népességpolitikát én orvosilag képzelem el. Pénzt azért keresek, mert kell a nőkre. Nem tudom, hány gyerekem és unokám van. Csak azt kérem mindig az anyjuktól, legalább a szakmunkás bizonyítványig juttassák el őket.

Relax: Értem. Nekem nincs gyerekem (tudtommal).

Matematikus: Pedig a nők abban a relációban keresnek párt, hogy akarnak-e tőle gyereket, mert ha csak a szex van, egészen más a viszonyulás. A matematika az a ma tematikája, még egyszer mondom, a népességkontrollt én orvosi módszerekkel képzelem el.

Relax: Értem. Te példát mutatsz a sok asszonyoddal, gyerekeddel és unokáddal, de én is példát mutatok: nincs gyerekem. Kinek van igaza? Talán a kettő között lehet valahol az igazság, nem? Gyakorlatilag te úgy képzeled el a társadalmat, mint egy darálót: orvosok segítik világra az újszülötteket, és orvosok teszik el láb alól az arra (szerintük) érdemteleneket. Én viszont azt mondom, nem kell annyi pulyát gyártani. Ebben, persze az orvosok is segítettek: gyámság alá tettek, és félig-meddig már megint sterilizáltak a xeplionnal.

Matematikus: Kérsz cigit? Miért nem szóltál?

Relax: Mert a sajátomat szívom.

Matematikus: Szóval sok pénz kell a nőket eltartani és a sok gyereket...

Relax: Szerintem az orvosi modellbe öljük bele a sok pénzt, a sok orvosi okosműszerbe, amikor a természetesség sokszor célravezetőbb. Vegyük csak a mentális egészségügy példáját: Pszichiátriára egyáltalán nem lenne szükség. "Gyermekpszichiátriára" meg pláne. ADHD, figyelemzavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia: orvosi szerekkel tömjük őket, amikor csak több figyelmet igényelnének. Egyáltalán pszichiátriára csak azért van szükség, mert nincs ideje a társadalomnak pszichoterápiára, a probléma feltárására. Helyette van a gyógyszerekkel tömés. Egyszer jártam egy főorvosnőhöz, aki nem rendelt, csak a recepteket osztotta ki. Ez nem gyógyítás. Elméleti előadást tartott a Rogers-i módszerről, de amit a gyakorlatban csinált, az egészen más. Csak gyógyszereket osztogatott. A gyógyszer csak arra való, hogy kivonja a beteget a forgalomból. 1000 ágyas pszichiátriát terveznek, képzeljünk el 1000 beteget leszíjazva, mellettük villogó okostelefonnal. Ez a pszichiátria csődje. A pszichiátria az eugenetikából alakult ki, azaz a fajnemesítésből, azaz a fasizmusból. Az orvostudomány fasisztákat pesztrál. Thomas S. Szasz javasolta, hogy az orvostudománynak el kellene határolódnia a pszichiátriától...

*telefoncsörgés *

Matematikus: Bocs, erre nekem most nincs időm, mennem kell, hív az egyik asszonyom...

Relax: Kár, mert most kezdett volna izgalmas lenni a beszélgetés. Inni vagy nem inni - ez itt a kérdés.