Novella, esszé, vers

A pszichiátriakritikus gondolkodás kezdetei Magyarországon

Tanulmány, vagyis inkább esszé a pszichiátriakritikus művekről: pszichiatriakritikus

 

A Zegyetem – Misztikus bölcsészhorror:

https://www.vilaggep.hu/wp-content/uploads/2020/09/zegyetem.pdf

A Zutolsó transzport – poszthumanista sci-fi vízió

az-utolso-transzport

Karácsonyi történet 1.0 – Raspberry Pi kattanás

Karácsonyi történet 1.0

Legújabb verseim:

A dohány a lényeg?

Dohánylények formálódnak füstből,
Alakjuk kibontják, figyelem,
Dohánylények jöttét megjósolták
Távoli ültetvényeken.

Dohánylények nézik, ha az indián
Füstöt kortyol a pipából, béke,
És a föld kincsét, aranyát
A légkörbe fújja szét végre.

Dohánylények 18-at betöltve
Függönyös, füstös vagy sötét
Üvegen keresztül sürögve
Várják a betévedő tőkét.

Dohánylények fejlődnek naggyá,
Meghíznak, majd lefogynak,
Boldogságuk 1000 lájkért adják,
Mikor megházasodnak.

Dohánylények erkölcsét óvja
A biztonsági szolgálat
“Tán baszni akar az urával?!”
Méla képén az utálat.

Dohánylények születnek csendben,
Hisz, tudod, felnőnek a gyerekek,
Dohánylelked megvillan előttem,
Amikor a dohányboltba lemegyek.

 

A sámánnő lelke

Útra kelt a sirály –
Mondta Ványa bácsi,
Három nővér várta
A 6-os szobába’.

A sirály egy szimbólum
A lélekre, ha repül,
A szoba egy kalitka
A testnek, ha bekerül.

Múlék régi, nagy rögös út,
De hirtelen bealkonyult,
És már nem található
Csillagösvény, fellegajtó.

Madarak jönnek,
A párkányra leszállnak,
A madarak hírvivők,
Üzenetre várnak.

Madarak éneke
Messzire hallatszik,
Amazonas torkolattól
El Szibériáig.

Dobpergés és füstjel
Arról szól a fáma:
Elindult a sámánnő
Utolsó útjára.

 

próbaidő

egy hétig hullámzott a karma
ott hol a sarkon a hal áll
berúgott a postásbicikli
csütörtökre nem bírta már
a sorsok nagy kerékpárútján
elgázoltak most egy anyát
jobbra tarts és ott egy kar inti
merre is menjek most tovább
a hajnalban és az éjszakában
fulladnak meg a nappalok
csak a szavaktól vagyok terhes
de dolgoznak még a hormonok
egy mentő szirénázva elmegy
mellettem már meg sem áll
vidáman szaghallucinálok
a század bennem rezonál

 

Szókincs, névtan

Ezek a telek mind ilyenek,
Felszaporodnak az Adriennek
A Facebook messengeren,
Mint jégtörők a tengeren.

Ez akkor van mindig, amikor
Annyi már az Anikó,
Körülöttem, túl sok itt,
Lelek még egy-két Bogit.

Mind ilyenek ezek a Zsuzsák,
Csak mesterek és múzsák,
De amit mondok, az titok,

Mert itt jönnek a Juditok.
Olyanok, mint épp ez itt,
Na, de hol van már a 4 Edit?

Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. Online kommunikációs weirdo, web 1-es, ittmaradt őskövület, múzeumi példány. / In Progress: DE-BTK kommunikáció-médiatudomány, újságíró szakirány /