Afantázia és blogolás
Miközben a kamaszok négyötödének kifejezetten élénk a fantáziája, és gyakorlatilag nincs közöttük, aki afantáziában, vagyis a képzelőerő teljes hiányában szenvednének, a legidősebbek mintegy ötöde egyáltalán nem tud képeket összerakni a fejében. Kérdés, hogy tekinthető-e egyáltalán kórosnak egy olyan állapot, ami az öregedés természetes velejárója. Az afantáziát Adam Zeman brit neurológus kezdte vizsgálni a kétezres évek közepén, akkor ő is egy idősebb páciense panaszaira lett figyelmes. Akkor már nyugdíjas betege egy műtét miatt veszítette el a képzelőerejét, ám miután Zeman esettanulmányt írt a betegéről, hasonló cipőben járó emberek tízezrei keresték meg az ideggyógyászt, köztük olyanok is, akik azt állították, hogy soha nem is volt képzelőerejük.
Elképzeléseinket, gondolatainkat többnyire kétféle módon fejezzük ki önmagunk számára: szavakban, illetve képekben. Az ősibb mód a képekben való gondolkodás, majdnem mindenki számára ez a fontosabb. Az emberek többsége lát bizonyos képeket gondolataiban, gondolkodik elképzelt képek segítségével - körülbelül 2-5 százalékuk azonban erre nem képes.
Első tudományos említése óta, 140 éve foglalkoznak ezzel a jelenséggel, de különböző neveken - mint pl. "nem-képalkotó" utalnak rá. A jelenség pontosabb körülírásával kapott tudományosabb nevet az a tulajdonság avagy képességhiány, aminek folytán a személyek nem tudnak szándékosan képeket elképzelni. A hétköznapok embere azonban saját legbelső világáról, gondolkodásának jellegéről hajlamos azt hinni, hogy a többiekéhez hasonló - s hogy a többieké is olyan, mint az övé, azaz hozzá hasonló módszereket alkalmaznak ők is. Így pedig az afantázia nehezen vehető észre.
Érdekes lenne megvizsgálni, hogy akik inkább blogot írnak, mint irodalmi műveket, nem afantáziában szenvednek-e, igazából nem ebből fakad-e maga az influencer-lét az irodalmi munkássággal szemben. Ez csak azért jött elő, mert felmerült, miért nem írok mostanában irodalmi műveket (esetleg játékokat), erre egyféle válasz lehet az, hogy a kor előrehaladtával elmélyült az afantáziám, a másik válasz lehet az, hogy nincs már rá időm, mert a blogolás elviszi az egészet. Amúgy a blogolás kérdése is rizikóssá vált, mert jelenleg nem szakirányú kommunikációs tanulmányokat fogok folytatni az egyetemen, hanem programozóit. Munkahelyet is váltok. Kérdés, mennyire illeszthető bele az új életstílusomba a blogolás, vagy hagyjam inkább a fenébe? Vagy esetleg blogoljak ritkábban? Sajnos, még nem jöttem rá, mi legyen a megoldás, hogy a "kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon"...
(Az afantázia és a skizofrénia lehetséges kapcsolatát már csak csendben jegyzem meg... Nem tudom, nem lenne-e érdemes vizsgálni, hogy akinek nem működik a képzelete a képalkotó tehetsége által, nem hangok segítségével pótolja-e... Persze, csak egy ötlet, mit lenne lehetséges még vizsgálni a pszichiátereknek a skizofrénia kapcsán, persze, csak ha nem a szadistasággal vagyunk elfoglalva... és egy pszichopata és szociopátiás dolgainkkal vagy grandiózus istenképzetünkkel, esetleg azzal a voodoo hittel, ami a skizofréniára és annak a kezelési módjára vonatkozik... Természetesen, ha ezek fontosabbak, akkor nem szóltam semmit... :-()
Deprecated: mb_strrpos(): Passing the encoding as third parameter is deprecated. Use an explicit zero offset in /home/yesokhu/madinhungary.org/inc/_ext/_url_rel2abs.php on line 157