News Updates

Home » Antipszichiátria » A Világgép és a tudományos szerencse

A Világgép és a tudományos szerencse

A feleségkérésről: Életemben egy nőt kértem meg tudatosan feleségül, és igen is mondott, csak az a bökkenő, hogy nekem akkor már a Városmajor utcai fonóban az egyik autista munkatársam, a hitgyülis Gyurika “megpecsételte a sorsom” egy szerencsjáték-szenvedélyben szenvedő nőével.
Volt abban, mondjuk, egy kis alkohol is, de olyan sztorikat mesélt nekem a nő, hogy pl. elment valahova a kis kocsikájával borocskázni meg játszogatni, aztán amikor dugta volna be a slotjába a slusszkulcsot, a kocsi sehol nem volt, egy hétig kereste a rendőrség, de sose lett meg.
Aztán, ahogy hallom, ezek az öri szerencseistennők elkezdtek titokban facebookos játékokkal játszani, gondolom, kiakasztottak pár számlálót, és a facebookos játékocskáknak befellegzett… Titokban mefigyeltem, hogy a legnagyobb szerencsejátékosok egybként nők szoktak lenni. Miskolcon láttam, hogy egy nő a 6 pulyájáért járó anyasági juttatásokat pár óra alatt beszórta a gépbe, de a férfiak se szégyenkezghettek: a gyári munkások egész havi fizetéseket toltak így el. Vagyis be a gépbe, mit tudom én. mittudomain, ugye?
Miskolcon megfigyelhető volt nálam a piaszerencse, nőszerencse, erre egy Közgazdász Jocó nevű haverom szisztémát is próbált alapítani, amikor rulettezni jártunk, én ittam, ő játszott, de itt, Nyíregyházán mellém kivonódott a piaszerencse, viszont mellém szegődött a tudományos szerencse, kávészerencse, cigiszerencse. Hogy járok jobban, ugye? Pláne, ha tekintetbe vesszük, hogy a tudományos szerencse is vonzza a nőket is néha, nem igaz? (Alkoholszerencsém utoljára Balatonalmádiban volt, vonzott is egy kis nőszerencsét, ügye?) Érdekes, Szerencsen például semmilyen szerencsém nem volt sosem, egyszer sorra zártak be előttem a krimók, és egész éjszaka ott kóboroltam, egyszer pedig Felsőzsolcáig, vagyis majdnem Miskolcig gyalogoltam, csak ott tudtam buszra szállni…
Például vegyük csak a mai napot: Ma körmendiztem egy környéken fellelhető Noélát, de úgy fellelkesültem, hogy szerintem sorra fogom körmendizni az egyéb környékeken fellelhető összes Noélákat, persze, ez egy kicsit túlbuzgóságnek hangzik, lehet, hogy csak a lelkesedés mondatja most ezt velem. Nem tudom, de gondolom, hogy ennek a “körmendizésnek”, “körbetáncikálásnak” vagy körbetáncikáltatásnak is van egy rituáléja…
A tudományos szerencsébe például belejátszik az ún. bölcsészviselet is, a pulóvereken kialakított zsebekkel, például bölcsész karokon vagy egyéb szeles helyeken, pláne cigitöltéskor bizonyos alkatrészeket okkal fúj el a szél, és okkal fúj oda, ahova, amíg mások pedig okkal maradnak benne a bölcsész-zsebekben. Más karokon nem tudom, hogy van.
Egy másik nézőpontból szemlélve életkémet, világéletemben újságkihordó voltam, csak amíg nem, addig végigbukdácsoltam néhány főiskolát, egyetemet, felsőfokú szakképzést, OKJ-s képzést, bölcsészettudományos és informatikai vonalon, most kommunikációban utazom…
Íme, egy szép kép egy tájról, ahol ma “sétáltam”: Halkaloda, Nyíregyháza, Himes-körzet
U.i.: Amúgy ilyen helyeken kell is a biztonság, az energetika. A rendőrség épülete előtt, ahol lakom, ki van írva, hogy 1 milliárd forintot kaptak valami energetikai fejlesztésre, de összvissz egy kis kopasz szkinhed gyereket láttam motoszkálni valami irodában. Én meg mondjuk, napi 2000-et, a kurbliszerűen, verkliszerűen működtetettett, pénzszivattyús gondnokságomból kifolyólag, de ne zavarjon senkit. 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

0 items - Ft
"A blog a legnagyobb nyilvánosság előtt gyakorolt magány." - Balla D. Károly, mint tudjuk.