A Szájer-ügy sajtóelemzése

A Szájer-ügy sajtóelemzése

Felhasznált cikkek:

Szűcs Donát: Szájer József, a brüsszeli dekadencia megtestesítője, 2020. december 1., azonnali.hu https://azonnali.hu/cikk/20201201_szajer-jozsef-a-brusszeli-dekadencia-igazi-megtestesitoje

Sarkadi Zsolt: A magyar közélet ideálja: az önmagát akárhányszor szemen köpő, meghasonlott ember, 2020. december 2. 444.hu https://444.hu/2020/12/02/a-magyar-kozelet-idealja-az-onmagat-akarhanyszor-szemen-kopo-meghasonlott-ember

Rovó Attila: Ezek a kérdések motoszkálnak mindenki fejében a Szájer-ügyben, 2020. december 2, telex.hu https://telex.hu/kulfold/2020/12/02/szajer-jozsef-kerdesek-valaszok-gyorstalpalo-mit-nem-tudunk

Tóth Csaba Tibor: Megerősítette Szájer József, hogy ő bukott le a pénteki brüsszeli orgián, 2020. december 1., merce.hu https://merce.hu/2020/12/01/megerositette-szajer-jozsef-hogy-o-bukott-le-a-penteki-brusszeli-orgian/

Szájer József bocsánatot kért családjától és választóitól, miután a belga lapok megszellőztették a brüsszeli szexorgia hírét – Itt a teljes nyilatkozat! Pesti Srácok https://pestisracok.hu/egy-volt-magyar-ep-kepviselo-is-reszt-vehetett-egy-brusszeli-orgian/

 

Elemzésem tárgyául Szájer József 2020. november 29-ei ügyét választottam, ami legnagyobb visszhangot december elsején és másodikán keltett a magyar sajtóban. Vezető hírportálok foglalkoztak az üggyel, azt mondták, ehhez fogható botrányra ritkán van példa még nemzetközi szinten is, hogy egy európai parlamenti képviselő a brüsszeli karantén szabályait megszegve meleg orgián vegyen részt, majd droggal megpakolt hátizsákkal távozzon, ereszcsatornán menekülve az őt igazoltató rendőrök elől. Az egész helyzet burleszk jellege nem von le semmit az ügy komolyságából. Hiába magánemberként követte el a kihágásokat, mégis politikai karrierjébe került.

Az ügyet megelőzte Szájer József lemondása, amiben így nyilatkozik: „Egy ideje a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számomra, márpedig akik a küzdőtéren vannak, azoknak harcrakész állapotban kell lenniük.” Nem tudjuk, mit értett „harcra

kész”-ségen, de mivel valószínűleg már a brüsszeli rendőrségi elfogás után írhatta, nem meglepő, hogy hirtelen lelohadt a harci kedve.

A 444.hu december 2-án véleménycikket jelentetett meg az esetről, Sarkadi Zsolttól, az azonnali.hu már december 1-jén, Szűcs Donáttól, a telex.hu pedig Rovó Attila révén még kátészerűen, Gy. I. K. formában össze is foglalta a fő kérdéseket az üggyel kapcsolatban december 2-án. A másik oldalról szűkszavúbban nyilatkoztak az ügyről, de a Pesti Srácok például közölt egy összefoglalót, jellemzően egy aláírás nélküli cikkben.

Az ügy tipikus példája annak az esetnek, amikor egy magánügyből közügy válik, nagyon kevesen nyilatkoztak ebben az ügyben olyat, hogy ez nem a közre tartozik, talán csak Tamás Gáspár Miklós határolódott el a megszólalástól. Orbán Viktor és Deutsch Tamás igyekezett a legszűkszavúbban elintézni az esetet, Gulyás Gergely, Orbán Viktort visszhangozta, és igyekeztek minél hamarabb múlt időbe tenni az egész történetet. Az ellenzék pedig valahogy nem tudott az ügyből politikai tőkét kovácsolni, az MSZP egymondatos közleményben reagált a botrányra, azt írták:

„A Fidesz valódi családpolitikája: Borkai Zsolt, Kaleta Gábor, Szájer József.”

Az azonnali cikke szerint nem a magánemberi vétség a legfőbb bűne Szájernek, hanem hogy bort iszik és vizet prédikál: „Szájer egy olyan politikai közösségnek, a Fidesznek a tagja, ami a saját iPadjén fogalmazott alaptörvénybe utólag beleírja, hogy Magyarország „védi a keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.””

A 444.hu úgy fogalmaz, hogy Szájer meghasonlott ember lett: „A Fidesz alapítóját a rendszerváltás óta eltelt 30 év (amiből 14-en át az ő pártja irányította ezt az országot) arra tanította, hogy nem vállalhatja fel magát, és nem lehet az, aki lenni akar. Ez akár szomorú is lehetne, viszont Szájer maga is oroszlánrészt vállalt abban, hogy Magyarország mára ilyen ország legyen, így aligha érdemel sajnálatot.”

Ez tehát egyértelműen az az ügy, amikor a magánéleti botlást, vagy mondjuk ki, bűncselekményeket nem lehet közfelháborodás nélkül eltűrni, mégpedig azért nem, mert homlokegyenest szembe megy az Európai Parlamentben képviselt magyarországi, konzervatív politikának. Szájer nemcsak magát köpi szembe, hanem a választóit is és az egész országot, hiteltelenítve egész addigi tevékenységét. Majd nyilatkozatban azt kéri, ne erről az ügyről ítéljék meg a több évtizedes politikai tevékenységét, de itt is felmerül a kérdés: mióta csinálta már a kettős játékot, és ha nem kapják el a brüsszeli rendőrök, vajon tovább csinálja, és meddig még? Miután a flamand nyelvű HLN portál először közzé tette a személyére vonatkozó, egyértelműen Szájerre utaló részinformációkat az ügyben, az ügyet nem lehetett többé a nyilvánosság elől eltitkolni.

A Szájer-ügyből a függetlenként aposztrofált, vagy a baloldalhoz jobban kötődő média igyekezett diskurzust életre hívni, a jobboldali média pedig igyekezett szűkszavúan kommentálni a történteket, már az első pillanattól kezdve múlt időbe tenni az ügyet. „Szájer József bocsánatot kért.” „Szájer József lemondott.” Ettől kezdve nincs ügy. A jobboldaliak lelki békéje egy pillanatra sem billent ki, vagy ha igen, szinte azonnal helyreállt. Ilyen gyorsan még nem tértek napirendre semmi fölött.

A 444.hu és az azonnali.hu igyekszik ugyan olyan címeket használni, mint: A magyar közélet ideálja: az önmagát akárhányszor szemen köpő, meghasonlott ember vagy Szájer József, a brüsszeli dekadencia megtestesítője, és ezzel hangulatot kelteni, de a jobboldalnak sikerült ezt az ügyet is hamar feledhetővé tenni azzal, hogy jellemzően nem, vagy csak szűkszavúan kommentálta. A független sajtó egymás cikkeire reagált, linkekben idézett más portálokról cikkeket, de ebből az ügyből nem sikerült igazán diskurzust teremteni, mert a diskurzus párbeszédet jelent, amihez minimum két fél szükséges, és a jobboldal elzárkózott minden további nyilatkozattól az ügyről. A baloldali, vagy a baloldalhoz jobban köthető sajtó tehát monologizált, levonta a kézzel foghatóan adódó következtetéseket, és többet nem tehetett. Az ügy elhallgatásával az ügy elhallgattatását is el lehetett érni, az emberek kipoénkodták, kiröhögték magukat, és amikor a helyzet elvesztette a humoros élét, az emberek napirendre tértek fölötte. Rendszeresen ez történik a kormány ellentmondásos, ambivalens húzásainál, pl. Fudan Egyetem, készül belőle 1-2 mém, poén (a Szájer József esetéről nagyon sok készült), és ezzel az elvicceléssel általában eltűnik a helyzet komolysága.

A nyelvi-stilisztikai eszközökről elmondható, hogy a jobboldali médiában, ha ugyan megjelent a hír, nagyon szikár, hivatalos, száraz stílusban számoltak be az esetről. A Pesti Srácok cikkéne leadje például mindent elmond a cikk további stílusáról: hivataloskodó, tényszerű, szikár, csak a lényegre szorítkozó közlések szerepelnek benne, semmi túlgondolása nincs benne a történteknek:

„Túlterheltség miatt egy ideje nem nyitható meg a Fidesz EP-képviselőcsoportjának oldala, ahol Szájer József volt képviselő és korábbi delegációvezető bocsánatot kért családjától és választóitól a „botlásáért”, ám elkértük a teljes nyilatkozatot és lent közzé is tesszük azt. Mint korábban megírtuk, két belga újság, a 7sur7 és a HLN tette közzé, hogy értesülésük szerint az Európai Parlament egyik magyar képviselője is részt vett azon a brüsszeli szexpartin, amit a rendőrség oszlatott fel, mert a huszonöt tagú, zömében férfiakból álló társaság megsértette a járványügyi előírásokat. A helyszínen – egyes hírek szerint a képviselő táskájában – drogtablettákat is lefoglaltak, amiről Szájer József kijelentette: nem volt tudomása a kábítószerezésről és ő nem is élt ilyen anyagokkal, s a rendőrségnek – mentelmi joga ellenére – a letesztelését is felajánlotta. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának kedden kora este kiadott közleménye szerint Szájer helyes döntést hozott, amikor lemondott Európai Parlamenti képviselői tisztségéről.”

Ezzel szemben a függetlenként meghatározott média igyekezett hangulatkeltő kifejezéseket használni, stilisztikailag igyekezett minél jobban árnyalni a képet, hogy fogalmat alkothassunk magunknak a Fideszben uralkodó erkölcsi, morális csődről, ami a Fidesz hivatalos kommunikációján túl tapasztalható, a hivatalos, szépen csengő beszédmódon túlról. A 444.hu igyekszik egy kicsit történeti kontextusában is értékelni a helyzetet, hogy a lényeget megragadja nekünk:

„Ez érthető is, hiszen kevés viccesebb dolog van annál, hogy a közléseivel évek óta tudatosan homofóbiát és rasszizmust szító Fidesz alapítóját, az Alaptörvény szövegezőjét, a Fidesz és a Néppárt közti híd fenntartóját egy meztelen férfiakkal teli orgiából menekülve, vérző kézzel, az ereszcsatornán lógva, ecstasyval a hátizsákjában találta meg a belga rendőrség.”

Itt ugyanúgy tényközlés történik, de igyekszik a pikáns részleteket kidomborítani a szerző: „meztelen férfiakkal teli orgiából menekülve”, „ereszcsatornán lógva, extasyval a hátizsákjában”. A homofóbia és a rasszizmus szintén csak kikövetkeztethető, a szavak szintjén gyakran nem jelenik meg a Fidesz kommunikációjában, de ami a szavakból másodlagosan következik, abban igen.

Az azonnali.hu mindezt így foglalja össze, a drogügyet kidomborítva (ne feledjük, Európa talán legszigorúbb drogtörvényei nálunk vannak):

„Szájer olyan miniszterelnököt támogat, aki a parlamentben alig burkoltan buzizza ellenzékének a vezetőjét – eközben ő Brüsszelben az ereszcsatornán próbál menekülni a szexpartiról, elbújva a rendőrök és a felelősségrevonás elől. Olyan párt színeiben politizál évtizedeken keresztül, amelyik drogmentes Magyarországot hirdet – aztán, mit ad Isten, egy vele megegyező monogramú és életkorú valakinek drogot is találnak a táskájában a buli után a brüsszeli ügyészség szerint, amihez persze a lemondott képviselőnek az égvilágon semmi köze.”

Itt a drogozás és a hazudozás merül fel, mint morális vétség, amiben a politikus elmarasztalható. A „szexparti” itt is fel van említve (Szájer elmondása alapján „házibuli” volt). Ebben a szövegben a humor forrása az, hogy a belga hatóságok egy vele megegyező monogramú és életkorú férfinél drogot találtak, amihez Szájer József úgy viszonyult kezdetben, hogy ahhoz semmi köze, tehát megint csak hazudott, akár a lemondásáról kiadott közleményben, ahol megfáradtságra hivatkozott, és nagyobb szellemi távlatokban gondolkozó munkát ígért – ebből láttuk, hogy milyet szeretne magának.

Összefoglalva az eddig leírtakat, egy olyan ügyről készítettem sajtódiskurzus elemzést, ahol a magánügy nem kerülhette el a közüggyé válást, és bár komoly diskurzus nem születhetett belőle, a jobboldalnak az üggyel kapcsolatosan tapasztalható, „agyonhallgató” magatartása miatt, készült viszont egy pár stilisztikailag jól sikerült újságcikk, ami rávilágít néhány morális problémára a kormánypártban, de hosszú távon ebből nem sikerült a baloldalnak tőkét kovácsolnia. Hiába a mémek, kritikus, gúnyos cikkek, az ebből készült viccek (még ajándéktárgyak is készültek) áradata, ha nem vonunk le belőle hosszú távú tanulságot, és nem tesszük szóvá a „politikusoknak mindent szabad” elvét, és szemet hunyunk „úri huncutságaik” fölött, akkor nem lesz változás. Most a belga rendőrség jóvoltából esélyt kaptunk, hogy felnyíljon a szemünk, rajtunk áll, élünk-e vele. Milyen furcsa, hogy ez sem Magyarországon történt, ahol szinte minden „elsimítható”.

, ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.