A Mad In Hungary mint nonprofit franchise

A Mad In Hungary mint nonprofit franchise

Chip Heath és Dan Heath Megragad című könyve alapján
Az évek során számos terápiás naplóval találkoztam az interneten. Egy közös vonásukat sikerült felfedeznem: mind abbamaradtak egy idő után. 2013-ban (a freeblog összeomlásakor) merült fel az ötlet, hogy mi lenne, ha egy terápiás napló nem maradna abba… Pontosabban már előtte felmerült, a Reblog felületén (vagyis akkori nevén a post-r-en) folyatatódott a történet… Kezdetben Egy átlagos fiatal férfi naplója címmel, majd a „fiatal” jelző ki is kopott a címből, ami aztán Skizofrénia undergroundra változott. Heti 2-3 folytatásos „kaland” jelent meg az Origón ebből a naplóból, amikor a szerzője elkezdett egyéb témákkal is foglalkozni – jó bloggerhez méltóan, közélet, kutúra, pszichiátriakritika, antipszichiátria, szervezett zaklatás.
Sorban, ahogy haladtak előre a témák – egyik következett a másikból, hirtelen kezdték nem közölni ezeket a „kalandokat”, ahogy egyre jobban kezdte aláásni a pszichiátria tekintélyét, és szervezett zaklatási témákkal kezdett a blog foglalkozni. Ekkor állt elő a saját szerver ötlete, kezdetben Világgép címen, ami egyfajta magyarázatot kívánt adni a mentális betegekben és a világban zajló folyamatokra, majd a repertoárba bekerültek más szerzők is és végül Mad In America cikkek fordításai is, ami egy pszichiátriakritikai portál az Egyesült Államokban, és Nyugat-Európában úgynevezett helyi „leányvállalatai” vannak nemzeti nyelveken. Mivel szabad volt a domain, a Világgép átalakalult idővel Mad In Hungary-vá…

Külföldi „leányvállalatok” történetéből számos esetet ismerünk, hogy egy weboldal vagy blog alakult át idővel Mad In America leányvállalattá, vállalva a pszichiátriakritikai vonalat, és esetleg progresszív pszichiátriakritikai cikkek, tanulmányok fordítását, közzé tételét.
Lássuk Chip Heath és Dan Heath Megragad! című könyve alapján „A ragadós gondolatok hat alapelve” mennyire feleltethető meg a Mad In Hungary szerkezetének. Meglepődve tapasztaltam, hogy szinte teljes mértékben, az ember öntudatlanul alkalmazza a könyvben leírtakat, amikor egy sikeres portál kialakítására törekszik. Lássuk a hat alapelvet:

Első alapelv: Legyen egyszerű!
Egy terápiásnapló annyira egyszerű, amennyire csak lehet. Ami nem egyszerű, azoknak a dolgoknak a taglalása, amikkel a terápiás napló írása közben találkozunk. Nem egyszerű formába önteni. A Mad In Hungary viszont keretet ad néki, végül mégiscsak egyszerű.

Második alapelv: Legyen váratlan!
A terápiásnapló váratlanságát az adta, hogy nem maradt abba a nehézségek ellenére sem. Ha egy terápiásnapló elég sokáig íródik, szinte törvényszerű, hogy szembekerül az ellátórendszer hibáival. Talán ebben áll a Mad In America franchise népszerűsége.

Harmadik alapelv: Legyen kézzelfogható!
Kézzelfogható, leellenőrizhető minden példám, amiről írok. Sőt, az olvasó személyesen is meggyőződhet történeteim valódiságáról, amikor útjaink keresztezik egymáséit az ellátórendszer „dzsungelében”.

Negyedik alapelv: Legyen hiteles!
A történetek mindig hitelesek, átlalában több szemtanú előtt zajlanak, amire megerősítést adnak a való életbeli szereplők, akikkel a történetek megesnek. Tagadni lehet, bár nem érdemes. Legtöbben a sajátos nézőpontot kritizálják, de nem megy a hitelesség rovására.

Ötödik alapelv: Hasson az érzelmekre!
Az érzelmekre bőven hatással van a történet. Történetünk lapjain nem egy „love story” bontakozik ki, és múlik el, hogy helyet adjon egy újnak. Tagadhatatlanul létezik a történeteknek egyfajta „szappanopera” jellege, de én nem ezt a vonalat emelném ki.

Hatodik alapelv: Épüljön történetekre!
Csak történetekre épül. Vagy a történetek történeteire, esetleg mással megesett történetek, filmek, könyvek eseteinek, cselekményeinek elmesélésére. Egy-egy komoly Mad In America tanulmány, könyvismertető vagy filmelemzés mellett ugyanúgy vannak hétköznapi szituációkat leíró bejegyzések is, mint egy normális egoblognál…

Nevek, nevek, nevek
Történetünk sokban hasonlít Chip Heath és Dan Heath Megragad! című könyvének Nevek, nevek, nevek című esettanulmányára. Ebben egy észak-karolinai kisvárost, Dunnt hoz fel a szerző példaként, ahol a helyi Daily Records úgy ért el eredményt Hoover Adams vezénylete alatt 1950-től, hogy helyi hírek közé csomagolta a mondanivalót. Teljesen a Mad In Hungary módszerére ismertem, amikor pszichiátriakritikai cikkek, tanulmányok, filmelemzések és könyvismertetők váltakoznak egoblog bejegyzésekkel vagy egyéb híradásokkal. Egy 1950-ben feltalált módszer alkalmazása napjaink kisvárosára kísértetiesen hasonló eredményt hozott. Mondják, „Nincs új a nap alatt”, legfeljebb nem tudjuk, hogy honnan valók a módszerek, amikor ösztönösen cselekszünk. A Mad In America franchise adott volt Robert Whitaker jóvoltából, és ötvözve Hoover Adams-nek a helyit a globálissal vegyítő gyakorlatával nagyobb népszerűségre tett szert az utóbbi időben a Mad In Hungary portál, mint amikor az Origo emelte ki a Skizofrénia underground cikkeket. Mondhatni az ember „self-made man”-ként megcsinálhatja magát, de ehhez nem árt, ha ismerjük a korábbi elődeink példáit. A recept hallatlanul népszerű lett, már csak monetizálni kellene, mivel hónapok óta 4 Ft van a számlámon, erre kezdtük el a webshop kialakítását, ami nem megy mindig gördülékenyen

, , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.