A Lovecraft Country (filmsorozat) és Lovecraft földjén (könyv) összehasonlítása

A Lovecraft Country (filmsorozat) és Lovecraft földjén (könyv) összehasonlítása

Egy tavaly látott filmsorozatot választottam elemzésem tárgyául, ami regény formában is megjelent, a filmsorozat Lovecraft Country címmel került vetítésre az HBO Maxon (akkor még HBO Go), a könyv Lovecraft földjén címmel került a boltokba. A két műalkotás sok ponton eltér egymástól, ezekre a különbségekre szeretném ráirányítani a figyelmet írásomban. Észrevettem egy másik érdekes vonását is a filmsorozatnak. Mivel a film egyik fő mondanivalója a főszereplők találkozása a természetfelettivel, és annak megélése, az egyensúlyi helyzet (ekvilibrium) akkor bomlik meg a filmben (és jön létre a diszekvilibrium), amikor ez a szereplők számára megtörténik. Érdekesnek tartom, hogy a különböző szereplők számára különféle időpontokban jön létre a találkozás, a filmsorozat elején mintegy sorozatos ekvilibriumot idézve elő, külön-külön, minden egyes karakter szemszögéből. A Men’s Health portál érdekes adalékokat közöl a film keletkezéstörténetéről és hátteréről:

Amikor 2016-ban kiadták Matt Ruff vaskos történelmi fikció/sci-fi/horror/fantasy műfaji hibridjét, a Lovecraft Country című regényt, nem volt azonnal nagy siker. A könyvet jól fogadták, és bár műfaji körökben sikeres volt, nem került fel egészen a New York Times bestsellerlistájára, de a megfelelő emberek láthatták egyértelműen, mert 2017-ben Jordan Peele Monkeypaw Productions hozta el a könyvet J.J. Abrams Bad Robot Productions számára, és együtt úgy döntöttek, hogy megfelelő egy tévéműsorhoz.

Bár a sorozat első bejelentésekor Peele és Abrams főbb nevei voltak a főcímek, a műsort Misha Green jegyzi. Green, egy tehetséges író, aki előző projektje az alulértékelt és a kritikusok által elismert Undergound sorozat volt, a Lovecraft Country showrunnere.

Az HBO sajtótájékoztatóján Green elmagyarázta, hogyan dolgozott az Undergroundon, amikor ügynökei azt javasolták, hogy adaptáljon egy Lovecraft Country című könyvet. – Le voltam nyűgözve – mondta. “Azt gondoltam magamban: “Fel akarom fedezni ezeket a karaktereket és útjaikat.” Nagyon érdekelt az is, hogy visszaszerezzem a műfaji teret azok számára, akik általában kimaradtak belőle. Azt mondtam: “Készen állok ebből egy epikus televíziós műsor készítésére.”

Már maga az ötlet, hogy Green futtassa a Lovecraft Country-t, egy érdekes ötlet, sok potenciállal. Míg a Lovecraft Country könyvet a megjelenéskor hálás fogadtatásra találták, ez továbbra is egy fekete család története a Jim Crow korszakában, amelyet egy fehér író, Ruff mesél el. Green, egy fekete nő, erősebbnek érzi magát, hogy ne csak örökölje Ruff forrásanyagát, hanem igazítsa és bővítse azt a képernyőhöz. Green az HBO Q+A-jában hozzátette, hogy lényegében Ruff könyvét és karaktereit “szép kiugrási pontként” használta a tévésorozathoz.

Már maga az ötlet, hogy Green futtassa a Lovecraft Country-t, egy érdekes ötlet, sok potenciállal. Míg a Lovecraft Country könyvet a megjelenéskor nagy fogadtatásra találták, ez továbbra is egy fekete család története a Jim Crow korszakában, amelyet egy fehér író, Ruff mesél el. Green, egy fekete nő, erősebbnek érzi magát, hogy ne csak örökölje Ruff forrásanyagát, hanem igazítsa és bővítse azt a képernyőhöz. Green az HBO Q+A-jában hozzátette, hogy lényegében Ruff könyvét és karaktereit “szép kiugrási pontként” használta a tévésorozathoz.

Nagyjából Lovecraft Country története ugyanaz marad, ugyanazokkal az átfogó eseményekkel – egy bizonyos pontig. Míg a történet adaptációjának nagy része alapvetően ugyanaz marad, a sorozat körülbelül félidejére a könyv le van fedve (a vége kivételével). A 6. epizódban, amikor a sorozat központi cselekménye egy koreai háborús visszaemlékezésbe kerül, a történet feltérképezetlen terepen halad. A műsor vége valamennyire ugyanott ér véget, mint a könyv, de néhány jelentősebb változtatással.

Mint minden adaptációnál, itt is vannak változások, némelyik jelentősebb, mint mások – és szinte mindig jobbra, a karakter vagy a történet javára. Néha ez kisebb dolgokon, például párbeszédeken, karakterneveken és részleteken keresztül történik, máskor pedig a főbb eseményeken keresztül, amelyek nagymértékben teljesen más irányokba tolhatják el a cselekményt.

A sorozat előkészületeiről hírt ad magyar nyelven többek között a filmsor.hu is:

„1954, Chicago. A huszonkét éves leszerelt katona, Atticus Turner édesapjának nyoma vész, ezért felkerekedik, hogy megkeresse. Vele tart George bácsikája, a Néger útikönyv szerkesztője, és gyerekkori barátja, Letitia is. Útjuk Samuel Braithwhite vidéki kúriájához vezet New Englandben, arra a birtokra, ahol annak idején Atticus ősei rabszolgaságban senyvedtek.

Menet közben nemcsak a fehérek Amerikájának hétköznapi borzalmaival szembesülnek, hanem olyan ártó szellemekkel is, amelyek mintha George kedvenc fantasztikus történeteiből, H.P. Lovecraft novellábiól lépnének ki.

Atticus az apja keresése révén rábukkan egy titkos szektára, melynek rejtélyes szertartásában történetesen ő maga hivatott kulcsszerepet játszani. Ahhoz, hogy élve megússza a kalandot, olyan dolgokra kényszerítik, amelyek a Turner-klán pusztulásához vezethetnek.”

Valamint a Roboraptor a szereplők geek mivoltára világít rá:

„A regény nyolc fejezete a horror különböző álzsánereibe dobja karaktereit – azokat a típusokat, akiket bár jól ismerünk, de nagy általánosságban fehér szereplők bőrébe bújva ismerhettünk meg. A címben szereplő H. P. Lovecraftot a Lovecraft hazájában idézi meg. Atticusék New England-i – egy Lovecraft történeteiben gyakran visszatérő helyszín – road tripjükön a kitalált Ardhamben kötnek ki (Arkhamra, a Miskatonic Egyetem otthonára utal), ahol aztán egy vérbeli kultista szektára lelnek. A következő sztori, az Álmok a miféle házban már egy klasszikus kísértetház sztori, amiből mellesleg megismerjük Letit és a családjával való ellentmondásos viszonyát. A későbbiekben kapunk klasszikus kincskeresést szabadkőművesekkel, csapdákkal és titkos könyvvel (Abdullah könyve), igazi, velős testhorrort (Jekyll a Hyde Parkban), dimenzióutazást (Hippolyta zavart kelt a világegyetemben) és átkot démoni babával karöltve (Horace és a démonbaba). A történetek erősen építkeznek a jól ismert zsánerek ponyvás őseiből, de az újdonság varázsát a körítés adja. Az olyan apróságok, mint például az Orithyia Blue SF képregények, amelyeket Horace (Atticus unokaöccse) rajzol édesanyjának; vagy mint George könyvgyűjteménye olyan szerzőkkel mint Clark Ashton Smith.

A Lovecraft földjén legtöbb karaktere igazi, vérbeli geek, akik végre átélhetik azokat a kalandokat, amiket eddig olvasva tapasztalhattak meg. Ezzel bőrszíntől és nemtől függetlenül bőven lehet azonosulni, ha hasonló művekért rajongunk.

Szereplők nem csak geekségükben egyediek, hanem önmagukban is. Bár mindennapi életüket veszélyezteti a Jim Crow, nem kirekesztettségük határozza meg karakterüket. Ott van például Atticus és apja, Montrose erősen terhelt kapcsolata, amely olyan apróságokból, minthogy Montrose folyamatosan megjegyzi fiának, hogy rasszista szerzőkért rajong, is teljesen átérezhető. Atticus nagynénje, Hippolyta csillagászatért való rajongása és férje utazási irodájának ügyei számtalan esetben ütköznek életében. Leti pedig a család fekete báránya szerepből szeretne kitörni a házvásárlással, és elindítani bérlakás üzletét. A novellaszerű felépítés nem ad arra lehetőséget, hogy több mindent megmutasson ezekből a karakterekből, épp csak életük egy adott pontját, de mindenképp pozitív, hogy nem csak a Jim Crownak rendelte alá Ruff őket. Sőt, sok esetben meglepően magától értetődőnek veszik a szereplők a fennálló rendszert, és inkább alkalmazkodnak hozzá – kivéve Montrose-t, aki ahol lehet, bojkottálja a bizonyíthatóan rasszista megnyilvánuláson érteket.”

 

 

Ekvilibrium: Kiindulási helyzet, Atticus Freeman hazajön a koreai háborúból, és megpróbál az otthoni körülmények között élni ismét, visszailleszkedni a közösségbe, és rendezni a viszonyát és nézeteltéréseit apjával az 1950-es évek Amerikájában, ahol erősen él a faji megkülönböztetés.

Az elején még nem tudjuk, csak sejtjük, de sorsa szorosan összefonódik Letiével, akivel a helyi sci-fi klubban ismerkedtek meg még iskolás korukban, a regényben és a sorozatban a két család történetét követhetjük nyomon, a könyv inkább a családtörténeti regény elemeivel operál, míg a filmsorozatbeli jelenetek inkább a szappanoperához hasonlatos megoldásokat részesítik előnyben.

Diszekvilibrium: Az egyensúlyi helyzet felborul, amikor kiderül, hogy létezik a természetfölötti, amiről eddig csak könyvekből olvastak, érdekes módon ez egyes szereplőknél más-más időpontban jön el, a legtovább Hyppolita és Ruby elől titkolják ezt, de ők is szembesülnek vele az események közben. Az évad (és a könyv) ekvilibriummal zárul, a kultisták terve nem sikerül.

A regényt Matt Ruff írta, a sorozatot Misha Green rendezte. A cselekményt sokszor szabadon kezelte, a regény csak inspirációs forrásként szolgált, ritka a teljes egyezés a cselekményben, annak ellenére, hogy a regény írója sokszor eléggé pontos leírásokkal szolgált a részletekről.

A Lovecraft Country cím jelzi, hogy kapcsolata van Howard Phillip Lovcraft műveivel, a regényben a kultisták kivétel nélkül fehérek, míg Lovecraft műveiben félvad színesbőrűek. A regény át is emel Lovcrafttől, például a szörnyeket, de kritizálja is, főként a rasszizmusa miatt, előkerül például egy Lovecraft által írt vers, „A niggerek teremtéséről” címmel. Kérdés, mennyiben Lovecraft műveinek emléket állítva, vagy mennyire azokkal polemizálva íródott a Lovecraft földjén.

A regényben megjelenő iszonyatot egyrészt a mágia (természetfilozófia) által létrehozott praktikák és szörnyek jelentik, másrészt egyenlő szinten helyezkedik el a rasszizmus és az irracionális fajgyűlölet mint a borzongás tárgya. Szerintem ez a film és a könyv fő mondanivalója, hogy egy szintre hozza a természetfölötti irracionalitását a rasszizmus irracionalitásával.

A regényben nem, de a filmben hangsúlyozottan megjelenik a homoszexualitás mindezek mellé, plusz a nők helyzete is élesebb figyelmet kap a korban. Ez már egy kicsit soknak tűnik a vége felé, úgy tűnhet, hogy túl sok mindent szeretne felvállalni témában, színre vinni a filmsorozat.

A sorozatban egyszerre van jelen az epizodikusság és a szerializáltság, az epizodikusság, mint ahogy a regénybeli eredetiben is, az epizodikusságot az biztosítja, hogy az egyes részekben vagy fejezetekben egy-egy horror sztori mesélődik el a műfaj alzsánerei segítségével (kísértet, szörnyek, átok, stb.), és mindezt összeköti az ellenfél mesterkedése (Caleb/Christina Braithwhite), és a hősök karakterfejlődése is. A filmsorozatban Misha Green gyakran operál szappanoperába illő jelenetekkel, főként Atticus apja, Montrose esetében, pl. a varázstekercs felolvasásánál kiderül, hogy diszlexiás, a transzvesztiták kapcsán, hogy meleg, ráadásul a feleségével és a bátyjával való kapcsolata fényt derít arra, hogy lehet, hogy nem is ő Atticus igazi, vér szerint apja.

A szereplők is csak nagyjából feleltethetőek meg egymásnak sokszor, például a regénybeli főellenfél, Caleb Braithwhite a filmben Christina Braithwaite, illetve gyakran felveszi egy szolgáló vagy inas, William alakját. Hyppolita lánya, Diane a regényben fiú, és Horace a neve.

Az is különbség a regény és a filmsorozat között, hogy bár a regénybeli főszereplők végig veszélyben vannak, senki sem hal meg közülük, a filmsorozatban több főszereplő is kiesik a történetből úgy, hogy meghal, talán amiatt, hogy fenntartsa az izgalmat. Atticusért is végig lehet izgulni, hogy a jövendölés és a baljós előjelek ellenére életben marad-e a végén. A főbb különbségeket megtaláltam felsorolva és kigyűjtve a Screen Rant nevű oldalon:

A filmsorozat és a könyv közti különbségek:

  1. Az egyik legnagyobb különbség a sorozat és a könyv között Ji-Ah karakteréhez köthető. A könyvben egyáltalán nem létezik. Nehéz elképzelni a műsort nélküle, különösen az epizódig tartó bemutatójával, amely visszavezette a rajongókat Atticus koreai háborús idejébe.

Története nem csupán a koreai mitológia lenyűgöző felfedezése a kumiho formájában, hanem szeretetteljes tisztelgés a hollywoodi musicalek előtt is. A koreai háborúra csak röviden utal a könyv, ami még egy cameo-ban sem ad lehetőséget egy olyan karakternek, mint Ji-Ah, hogy feltűnjön.

  1. Minden, ami Leti házában történik

A harmadik epizód hatalmasat dob a sorozat és a könyv rajongóinak. Úgy tűnik, hogy a sorozat az első két epizódban végigél egy évadnyi történetet, majd egy látszólag független kísértetházi történetté alakul.

 

A háznak, amelyet Leti vásárol egy chicagói fehér negyedben, gyökerei vannak a könyvben, de az epizód eseményeinek nagy része a nem nyomtatott formában jelenik meg. További nagy változás, hogy a könyvben Leti az egykori háztulajdonos, Hiram Epstein szellemével barátkozik, ahelyett, hogy száműzné.

  1. Montrose nem olyan összetett karakter a könyvben

Montrose az egyik leglenyűgözőbb és legösszetettebb karakter a sorozatban. Erőszakos hajlamai, titkolózó viselkedése és családja varázslatos múltjához fűződő bizonytalan kapcsolata lenyűgöző karaktert ad. Gyakorlatilag azonban egyik sem szerepel a könyvben.

  1. A karakterek családnevei különbözőek

Nagy változások vannak Lovecraft Country regénye és a sorozat között. Számos kisebb is van, és sok ilyen apró változtatás a karakter nevéhez kapcsolódik. A legnagyobb változás Atticus Freeman családnevéhez köthető. A könyvben szereplő vezetékneve Turner.

  1. Ruby ambiciózusabb a sorozatban

Ruby Baptiste szerepelt a show egyik vizuálisan borzasztó és tematikailag legnagyobb kihívást jelentő epizódjában. Ennek ellenére karakterének nagy része a show találmánya.

Ruby extrovertált, énekes és táncos, valamint ambiciózus. A könyvben ennek pont az ellenkezője. Nem tervezi, hogy a Marshall Fieldnél szerezzen egy koncertet, és alantas munkákat végez anélkül, hogy hatalmas benyomást keltene a történetben. Fehér nővé válása kulcsszerepet játszik a könyvben, de egészen másképp játszódik le.

  1. A sorozatban több a történelmi utalás

Emmett Till igazi halála játszik főszerepet a sorozat nyolcadik epizódjában. Emmettet a harmadik részben Boboként, Dee barátjaként mutatták be. Halála hosszú árnyékot vet a sorozatra, de semmi köze a könyvhöz.

A műsor sokkal ambiciózusabban kapcsolódott be az 50-es évek tényleges történelmi valóságába, mint a könyv. Ez számos más, az afro-amerikai történelem jelentős eseményére való hivatkozásban is látható, mint például az 1921-es tulsai faji mészárlás, amely az HBO Watchmen című sorozatában is szerepelt.

  1. George Freeman nem hal meg

Az évad egyik legmegrázóbb eseménye a második epizód végén történt. George Freeman bátyja, Montrose karjaiban hal meg (és talán a kezében). George egyáltalán nem hal meg a könyvben, és ennek következtében a televíziós sorozatban szereplő története teljesen más.

  1. Dee egy fiú

Williamhez hasonlóan Diana Freeman sem létezik a Lovecraft Country című regényben, de nem éppen úgy, ahogyan az elvárható lenne. A könyvben ő egy Horatius nevű fiú. Sok részlet azonban ugyanaz.

Egyrészt mindketten szeretik a képregényeket. Dee azonban sokkal megalapozottabb kezdő művészként, és a show sok időt tölt tehetségének bemutatásával, különösen az első részben. Horace sem barátkozik egy Bobo nevű fiúval (erről egy percben bővebben) a könyvben, de végül Lancaster kapitány átkának esik áldozatul.

  1. William karkterét a sorozat kedvéért találták ki

Christina karakterében bekövetkezett változás következménye William, vagy annak hiánya. William egyáltalán nem szerepel a könyvben, főleg azért, mert Christina már kezdetben férfi. A show határozottan hasznot húzott a karakterében bekövetkezett változásból, lehetővé téve, hogy egy összetett rejtélyt építsen fel, amelyet az ugrás után ugratott.

A William/Christina dinamika is szépen – ha zavaróan is – kibontakozik Ruby történetében. Tapasztalataik és céljaik nagymértékben különböznek egymástól, de ambícióik mértéke elég hasonló lehet ahhoz, hogy veszélyesek (és meggyőzőek) legyenek.

  1. Christina Braithwaite férfi

A szezon egyik legnagyobb fordulata (eddig) az a tény, hogy Christina Braithwaite valójában egyben William is. Ez a megdöbbentő (és hátborzongató!) leleplezés egy újabb változásra épül a könyvhöz képest.

 

A regényben Christina egy Caleb Braithwaite nevű férfi. A könyvben nem megy át ilyen átalakuláson, és mint ilyen, a sorozat története teljesen más. Ez a változás rendkívüli lehetőséget kínál számára – ha bonyolult is –, hogy a sorozat egyik leglenyűgözőbb szereplőjévé váljon, aki a nem, a faj és az osztály találkozásánál létezik.

 

Ezután azt szeretném megvizsgálni, hogyan kapcsolódtak be a történetbe az egyes szereplők, milyen ekvilibriumból (hétköznapi élet, nyugalmi állapot) milyen diszekvilibriumba kerül (találkozás a természetfelettivel, egyensúlyi helyzet megbomlása):

A főszereplő, Atticus Freeman számára kezdetben egyszerre van jelen a fantáziavilágában a II. világháború, a Lovecraft-i szörnyekkel való csata és a földönkívüliek megjelenése és a baseball. Valójában hazafelé tart a Koreai háborúból a családjához, és szeretne új életet kezdeni, illetve újra bekapcsolódni a családi körforgásba. Ez tehát hősünk, Atticus Freeman ekvilibriuma, sajátos kis világa, mielőtt szembesülne a mindennapi életen túli mágikus realitással. Kentucky államba érkezve beint Jim Crow-nak és a feketéket diszkrimináló törvényeinek, bár maga is sötét bőrűeknek fenntartott helyen utazik a buszon, tehát őt magát is érintik a törvények, behatolnak a mindennapjaiba. Később nem talál fuvart, mert fekete.

A diszekvilibrium úgy jelentkezik, hogy az édesapjának nyoma vész egy titokzatos história nyomán, ami valamiféle könyv körül bonyolódik. Nyomozás kezdődik, majd útra kelnek Letivel, gyerekkori szerelmével, és nagybátyjával, George Freeman-nel a közeli uradalomba. Goeorge igazi példakép Atticus számára, mert engedi neki a ponyvairodalom olvasását, ami ismeretlen birodalmakba repíti, ahol fantáziája segítségével lehet hős. Az apja eltiltja ezektől, fenyíti, veri, rideg, sanyarú gyermekkorban van része Atticusnak, most mégis útra kel apja felkutatására. Az apját ugyan megtalálja, nagybátyját viszont elveszti a szörnyekkel vívott küzdelemben az apja megmentésére szervezett expedícióban, ahol találkozik a túlvilági rémségekkel, és kiderül számára, hogy a természetfeletti valóban létezik. Nyitott kérdés marad végig a sorozatban, megérte-e az apjáért nagybátyja élete, nekünk, nézőknek gyakran tűnik úgy, hogy nem, a főhősnek is fejtörést okoz az ügy, de a múltat visszacsinálni már nem lehet.

Leti szintén az Atticus apja, Montrose után indított expedícióban találkozik a természetfelettivel, hasonló módon, mint Atticus. Egyébként az ő jelene, ekvilibriuma az, hogy éli a kisvárosi életet, boltba jár, háziasszonykodik, énekes múltját eleveníti fel, amikor a nővérével duettet énekel, így látja viszont Atticus-t. A régi vonzalom azonnal életre kel ismét, Atticus és Leti egy pár lesznek, együtt veszik fel a harcot a kultistákkal és a gonosz természetfeletti hatalmakkal. Atticus-szal együtt a kastély felé vezető úton jön el számára a diszekvilibrium, az expedíción, amit Atticus apjának kiszabadítására szerveztek, itt találkozik először a lovecrafti szörnyekkel, amik egy fajvédő rendőrökkel kezdődő csetepaté kialakulása közben lépnek színre, és egyszerre fenyegetik a rendőrök és a hősök életét. George számára is ekkor jön el a diszekvilibrium, de ez hamarosan a végét is jelenti, a halálát okozza, a sorozat 3. részében, a nyitójelenetben már csak a temetési szertartást láthatjuk megrendülten.

Leti, nővére, Ruby, már csak a 3. részben találkozik a diszekvilibriummal (Atticus és Leti, ameddig csak lehet, mindenki elől titkolják felfedezésüket a szörnyeket illetően). Ő úgy szembesül a természetfeletti jelenlétével, hogy paranormális jelenségek történését észlelik a házban, ammit Letivel közösen bérelnek, addig csak megjátszotta a fekete javasasszonyt és jóst, valójában csaló módjára kereste a pénzt a városban (ez volt az ő ekvilibriuma).

Montrose mindvégig tudott a túlvilági és természetfeletti praktikákról (talán ezért is tiltotta Atticus-t gyerekkorában a ponyvától)? Neki a jelene, ekvilibriuma az, hogy foglyul ejtve tartják egy kastélyban, miután csellel elrabolták. Számára talán az a diszekvilibrium, amikor ő is részt vesz egy varázstárgyak utáni hajszában, és a fiával, Atticussal együtt Indiana Jones-szerű kalandokba keveredik, és megélheti rövid időre apai mivoltját. Amúgy, amikor nincs elrabolva, az ekvilibriumot számára az jelenti, hogy részegeskedik, és fiatalabb férfi szeretőjével szórakozik (a családra súlyos teherként nehezedik az apa, Montrose iszákossága és homoszexualitása). Kiderül, hogy Atticus nem szerelemgyerek, hanem a kényszerű helyzet következményeképp jött a világra, hogy a szülei egy család látszatát tudják kelteni, ez is hozzájárul Atticus elkeseredettésgéhez, és rontja az apa és a fia közötti kapcsolatot.

 

Összefoglalva tehát egy sci-fi/fantasy-horror műfaji mix a Lovecraft Country, ahol a kozmikus horror mellett – Lovecraft-re mint nagy elődre utalva – megjelenik a kozmikus rasszizmus is. A szereplőket jellemző geekség és játékosság segíti át a felmerülő helyzeteken, ami a filmsorozat és a könyv sodró lendületét biztosítja. A műfajok keveredése mellett újdonságnak hathat még az is, hogy az ekvilibrium szinte minden főszereplő számára fokozatosa, máskor és máshogyan jelentkezik, belőlük vettem párat és vizsgáltam meg konkrétan egyes eseteket. A filmsorozat szerintem nagyon jó summázata annak is, amit a horror zsánereiről tudni kell, így azoknak is hasznos összefoglaló, akik amúgy nem néznek horrort, vagy nem annyira rajonganak a horror műfajáért.

1 Men’sHealth, The Biggest Differences Between HBO’s Lovecraft Country and Matt Ruff’s Book, 2022. május 20., https://www.menshealth.com/entertainment/a33574348/lovecraft-country-book-hbo-series-differences/

2 filmsor.hu, Lovecraft földjének rémségei elevenednek meg a Lovecraft Countryban, 2022. május 20., https://filmsor.hu/lovecraft-foldjenek-remsegei-elevenednek-meg-a-lovecraft-countryban/

3 Roboraptor, Lovecraft földjén virágzik a rasszizmus és a geekség, 2022. május 20., https://roboraptor.24.hu/2020/10/19/lovecraft-foldjen-konyv-kritika/

4 Screen Rant, Lovecraft Country: Biggest Differences Between The Book & HBO Show, 2022. május 20., https://screenrant.com/lovecraft-country-hbo-biggest-differences-book-show/

, ,

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.