A gyűlöletbeszéd

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (No Ratings Yet)
Loading...

A demokratikus társadalmak alapja a szólásszabadság. Ám ez múltbeli tapasztalatok miatt korlátozásra szorul. Leginkább abból a történelmi tapasztalatból okulva vezették be a gyűlöletbeszéd fogalmát és szankcionálását, amikor antidemokratikus, totalitárius rendszerek kerültek hatalomra Európában. Sikerükhöz és hatalomra jutásukhoz nagyban hozzájárult a gyűlöletbeszéd nem megfelelő szankcionálása a korban. Amerikában és Európában más-más joggyakorlat létezik a gyűlöletbeszéd kezelésére. Az Egyesült Államokban a joggyakorlat megengedőbb, Európában szigorúbb szabályozások vannak érvényben.

A gyűlöletbeszéd leginkább faji alapú „nácibeszéd”, kisebbségek ellen irányul, mint például a melegek, cigányok, zsidók. Bár a nők az európai társadalmakban enyhe számbeli többségben vannak, az őket ért verbális attrocitások is ide veendők. A fasiszta, náci eszmék, szimbólumok tilalma van érvényben mindenütt Európában, ehhez csatlakozik a kommunista szimbolika és retorika alkalmazása. Háromféle államforma kialakításának a megakadályozására léteznek főként ezek a szabályozások: a fasiszta állam, a kommunizmus forradalmi irányzata, és a teokrácia, aminek nincs helye az állami irányításban a demokratikus elvek szerint. Különösen nagy súllyal esik latba a Holokauszttagadás, vagy annak relativizálása, illetve elbagatellizálása, elviccelése.

Európában más-más országokban másként ítélik meg a gyűlöletbeszédet. Franciaországban például Jean-Marie Le Pen-t perbe többször ítélték el gyűlöletbeszédért, miközben a rasszista párt népszerűsége töretlen, jelenlegi elnöke, Marine Le Pen pedig a legnépszerűbb politikusok közé tartozik. Az Egyesült királyságban nincs a jelképek tilalmára vonatkozó törvény, viszont a gyűlöletkeltő közlések széleskörű tilalmáról rendelkeznek a Race Relations Act és a Racial and Relegious Hatred Act (2006) című törvényekben. Németországban szigorú a szabályozás a történelmi tapasztalatok miatt, tanultak a múltból, lévén, hogy a wemari köztársaság nem volt képes gátat szabni a náci párt és Hitler félatonai szervezeteinek a masírozásainak, és későbbi hatalomra jutásuknak.

Az amerikai joggyakorlathoz közel álló a magyar is, legalábbis a rendszerváltást követő két évtizedre ez volt a jellemző. Amerikában nem tilos például a rasszista beszéd, ha az nem sarkall erőszakos cselekedetekre. Például a Klu-Klux-Klán a saját birtokán tarthat gyűlést, és égethet keresztet, de ugyanezt megfélemlítő szándékkal egy feketék lakta ház előtt már nem teheti meg. Magyarországon az önkényuralmi jelképek tilalma nagyon erős, két képviselőt is perbe fogtak vörös csillag használata miatt, és csak Strasbourgban mentették fel őket.

Érdekesnek tartom, hogy a jelenlegi magyarországi szabályozás mellett Magyarországon olyan oldalak üzemelhetnek, mint a kuruc.info, ami egy nemzeti radikális hírportál. A Wikipédia meghatározása szerint: „Működését kezdetben sorozatos botrányok kísérték provokatív szóhasználata, rasszistának, szélsőjobboldalinak minősített szemléletmódja, cigányokkal, zsidókkal és négerekkel szemben ellenséges hangvétele és személyes adatok közzététele miatt.” Elég szemügyre vennünk a menüjét, amin olyan menüpontok sorakoznak, mint „Holokamu”, „Cigánybűnözés”, „Zsidóbűnözés”, hogy rájöjjünk, hogy a portál faji alapon megkülönböztető írásokat közöl, és a Holokauszttal való játszadozás sem áll távol tőle, ami már önmagában eléggé gyanús, hogy kimeríti a gyűlöletbeszéd európai mércével mért kategóriáját.

A kuruc.info amerikai szerveren működik, szerzői magyarországi emberek, álnevekkel. Jogszerűsége erősen vitatható. Több eljárás is volt már ellene. Megint csak a Wikipédia szócikkel szerint: „A magyar Legfőbb Ügyészség egy személyes adatokkal való visszaélés gyanúja ügyében folyó nyomozás során 2007 januárjában a szerveradatok kiadására vonatkozó jogsegélykérelemmel fordult az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumához, amely ezt 2007 októberében elutasította, arra hivatkozva, hogy „nem volt adat arra”, hogy a honlapon erőszakra hívtak volna fel.”

Ha megvizsgáljuk a legfrissebb cikket például a „Holokamu” menüpont alatt, érdekes következtetésekre juthatunk. Itt a legújabb cikk címe: Jákob Peti a zsidóságával turnézik, erre párttársai bedobnak egy lágeres és egy sárga csillagos hasonlatot. Megfigyelhetjük, hogy a „Jákob Peti” gúnynevet akasztották a politikusra, rögtön ezzel kezdődik az írás, emlegetik már a címben a zsidóságot, és a lágert és a sárga csillagot, mint a Jobbik balfogását. A „cikk” egyébként egy nyúlfarknyi írás arról, hogy a középre tartó jobbiknak nem szerencsés a Holokauszttal példálózniuk. És felsorolják az erre reagáló közleményeket. Látszólag a kuruc.info vádolja a Jobbikot Holokauszt relativizálással, de a lényeg nem ez. A cél: fenntartani a zsidó, cigány, néger, Holokauszt, stb. témákat, és a cikk alá csődíteni a szélsőjobboldali kommentelőket, akik cenzúrázatlanul zsidóznak és acsarkodnak. Végül is, ha jól látom, egy ilyesmi igényt elégít ki a portál, anélkül, hogy részletesebben belemennék az itt közölt cikkek elemzésébe.

Az én véleményem erről a jelenségről eléggé ellentmondásos, mint ahogy maga a jelenség is. Alapbeállítódásomnál fogva megengedő vagyok mindenfajta véleménnyel szemben, de egyszerre tartózkodnék én is a nácibeszédtől még ilyen burkolt formában is. Mindenesetre a kuruc.info lassan két évtizedes története során már szinte fogalommá vált, egyrészt a szélsőjobboldaliság szócsövének fogalmává, másrészt pedig annak a jelenségnek a szimbólumává, hogy nem igazán lehet mit kezdeni vele: a kormány nem képes megfogni, nem képes lekapcsoltatni. Bár, van egy olyan gyanúm, hogy mostanában nem is annyira aktuális a kuruc.info-t piszkálni, hiszen gomba módra szaporodnak a jobboldali radikális portálok, nem egy kormánypárti, például a kontra.hu, aminek kimondottan reklámszlogenje az árokásás és a gyűlöletpropaganda. A Bayer Zsolt-jelenségről meg már nem is szólnék. Itt már csak az a kérdés, hogy burkolt vagy nyílt nácibeszéd-e az amivel szemben állunk, és hogy melyik válfaja a jobb, melyiket fogadjuk el inkább?

Egyetem, Írások, Politika, Újságírás
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. / In Progress: DE-BTK kommunikáció-médiatudomány, újságíró szakirány / robi781030@gmail.com

Szólj hozzá Te is!