Írta: Liam G. Bach, Mad In America, 2022. március 25.

Egy új tanulmányban Fatih Uenal, a Harvard kutatója és egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan használhatók fel az ember által kikényszerített hierarchiák egyéni preferenciái a környezeti problémák megértésére. A kutatás a társadalmi dominancia-elméletre épül, amely azt vizsgálja, hogy az emberi társadalmi hierarchiákhoz való pszichológiai irányultság hogyan kölcsönhatásba lép a társadalmi elnyomással, például a szexizmussal és a rasszizmussal.

Ez a tanulmány létrehoz egy új mérőszámot, az ökológiai dominancia-orientáció (EDO) skálát. A mérőszám azt igyekszik megragadni, hogy az egyének hogyan vélekednek a környezettel való kapcsolatukról: vagy hierarchikusabbnak (az emberek uralják környezetünket), vagy kevésbé hierarchikusnak (az emberek partnerként viselkednek környezetünkkel). Uenal és csapata elmagyarázza:

„Kiterjedt kutatás kimutatta, hogy a társadalmi berendezkedések hierarchikus struktúrája nagymértékben befolyásolja azt, hogy az emberek hogyan észlelnek és bánnak másokkal a mindennapi életben… A Társadalmi Dominancia-elmélet (SDT) azt állítja, hogy az emberi társadalmak hajlamosak a társadalmi szerveződés hierarchikus formáira, mivel csoportosultak. a társadalmi hierarchiák minden (többlettermelő) emberi társadalomban mindenütt jelen vannak.”

A Sidanius és Pratto által kidolgozott SDT koncepció azt sugallja, hogy az emberi társadalmak társadalmi létrákat alkotnak, amelyek a különbségek szervezésére szolgálnak. Uenal és munkatársai kiterjesztik az elméletet, hogy az SDT-t az ökológiába tolják. Azt kérdezik, hogyan származhatnak társadalmi kérdések az ökológiai kérdésekből és fordítva, különösen az antropocén összefüggésében. Az antropocén a jelenlegi korunk – az az idő, amikor az emberi hatás a legbefolyásosabb erő a Földön és éghajlatán.

A szerzők ezután a társadalmi dominancia-orientációról beszélnek, amely az egyén hajlandósága a társadalmi hierarchiák elfogadására vagy ellenállására (utalva a szexizmusra, rasszizmusra és a társadalom egyéb státusz- vagy kasztalapú nézeteire). A kutatók azt találták, hogy a magas SDO a csoportközi kizsákmányolás és az erőszak támogatását is jelzi. Ez is egy „gendered jelenség”. A férfiak általában magasabb SDO-val rendelkeznek, mint a nők.

Az EDO validálására több felmérést végeztek az Egyesült Államokban és Németországban. Három dolgot feltételeztek. Először is, a magas SDO-val rendelkező válaszadók az állatokkal való emberi kapcsolatokat is jobban szeretnék hierarchikusnak tekinteni – ez azt jelenti, hogy magas az EDO. Ismétlem, az SDO és az EDO közötti különbség a kapcsolat tárgyában rejlik. Míg az SDO az ember és az ember közötti társadalmi nézetekre utal, az EDO az ember és nem ember közötti nézetekre. Itt a szerzők azt jósolják, hogy a magas SDO (a rasszizmus, szexizmus stb. elfogadása) magas EDO-hoz kapcsolódik (az emberek előnyben részesítése, hogy uralják az állatokat és a környezetet).

Második hipotézisük az volt, hogy az EDO-tól azt várták, hogy nemi alapú jelenség legyen, hasonlóan ahhoz, ahogy az SDO nemi jelenség.

Harmadik hipotézisük az volt, hogy az EDO-nak nemcsak a fajizmust és az antropocentrizmust (vagy az ember-első gondolkodást) kell előre jeleznie, hanem meg kell egyeznie az SDO-val, és képesnek kell lennie a szexizmus és a rasszizmus előrejelzésére is.

Ez a tanulmány a politikai nézetek és hiedelmek több mérőszámával foglalkozott, mint például az EDO, az SDO, a jobboldali tekintélyelvűség, az emberi felsőbbrendűség hiedelmei, a modern szexizmus, a modern rasszizmus és a fajizmus. Az SDO-hoz többek között a következő kérdéseket tettek fel a résztvevőknek:

„Egyes embercsoportok egyszerűen alsóbbrendűek más csoportoknál”; „A felsőbbrendű csoportoknak uralniuk kell az alsóbbrendű csoportokat”; "Egyetlen csoport sem dominálhat a társadalomban."

E felmérések eredményeként a szerzők azt találták, hogy az SDO és az EDO pozitívan és szignifikánsan korrelál, amint azt első hipotézisükben megjósolták. Érdemes megjegyezni, hogy az EDO szignifikáns korrelációt mutatott nemcsak az SDO-val, hanem az emberi felsőbbrendűségre vonatkozó hiedelmekkel, az antropocentrizmussal és az online petíciók aláírására való hajlandósággal is (negatív korreláció). Ez a megállapítás igazolja az EDO-t mint mércét, mivel képes előre jelezni a válaszadók politikai nézeteit és meggyőződését. Nevezetesen, eredményeik alátámasztották a szerző második és harmadik hipotézisét. Az EDO előre jelezte a rasszizmus és a szexizmus elfogadását, és az EDO általában magasabb volt a férfiaknál. Ezt szem előtt tartva a szerzők értéket és megbízhatóságot találtak abban a felfogásban, hogy azok az emberek, akik elfogadták az emberekkel szembeni egyenlőtlen bánásmódot, szintén olyan rendszert preferálnak, amelyben az emberek uralják az állatokat. Más szavakkal, azok az emberek, akik jól bírták az állatok kizsákmányolását, valószínűleg más embercsoportok kizsákmányolásával is jól jártak, bár eltérő mértékben.

„Az EDO skála nagyon hatékony volt a különféle kimenetelek előrejelzésében a különböző relációs területeken, a modern szexizmustól a környezetbarát viselkedésig. Az intézkedés emellett intuitív, hatékony, rövid és megbízható. Ezek a jellemzők együttesen megalapozzák az EDO-mértéket, mint gyakorlatilag hasznos eszközt az ökológiai dominancia-motívumok konkrétan, illetve általában a csoportok közötti, a fajok közötti és az ember-környezet kapcsolatok vizsgálatában. Eredményeink ugyanakkor rávilágítanak az EDO számos elméletileg fontos vonatkozására.”

A szerzők rámutatnak néhány korlátra, amelyet figyelembe kell venni. Mindenekelőtt ebben a tanulmányban semmi sem állítja az ok és okozat felfedezését vagy bizonyítását. Ez a kutatás összefüggéseket tárt fel, nem ok-okozati összefüggéseket. Az a figyelmeztetés is, hogy a tesztelt mérőszámok nagy részét tovább kell definiálni és tesztelni, nemcsak azért, mert ezek közül sok mélyen és szorosan összefügg, hanem azért is, mert nagyrészt ismeretlen, hogy ezek a mértékek mennyire statikus részei a pszichológiának. Például az SDO megváltozhat, ha különböző embercsoportokra gondolunk, vagy megváltozhat, amikor a társadalom egy aspektusa megváltozik).

Ez a cikk sikeresen felállítja az ökológiai dominancia-orientáció skálát, mint eszközt annak előrejelzésére, hogy valakinek az emberről alkotott nézete a természet nagy rendszerében hogyan befolyásolja az emberről alkotott képét a csoportok között (és fordítva). Az EDO a jövőbeli felmérésekben felhasználható annak elgondolására, hogy valakinek mennyire emberközpontú a világnézete, ami szélesebb körű következményekkel járhat arra nézve, hogy ez a világkép hogyan befolyásolja a különböző nemekkel, fajokkal, kisebbségekkel és más társadalmi csoportokkal és osztályokkal szembeni egyenlőtlen bánásmód elfogadására való hajlandóságot.

https://www.madinamerica.com/2022/03/dominance-orientation-predicts-anti-environmental-beliefs-well-racism-sexism/