A depresszió kockázata megugrik, amikor a gyerekek Ritalint szednek
Posted by admin on May 30, 2022 in Mad In America
Posted by admin on May 30, 2022 in Mad In America
A depresszió kockázata megnőtt, amikor a gyermekek metilfenidátot szedtek ADHD miatt,
de miután abbahagyták a gyógyszer szedését, a depresszió kockázata a normál szintre csökkent.
Írta: Peter Simons, 2022. május 30.
Egy új tanulmányban a kutatók azt találták, hogy amikor a gyerekek Ritalint (metilfenidátot) szedtek, nőtt a depresszió
kockázata. Miután abbahagyták a gyógyszer szedését, a depresszió kockázata visszaesett a normál szintre.
„Eredményeink arra utalnak, hogy a metilfenidát gyógyszeres alkalmazása ADHD-s fiataloknál időlegesen összefügg a
depresszió kialakulásával. Az ADHD-gyógyszerek globális használatának növekedésével a metilfenidát előnyeit alaposan
fel kell mérni a gyermekek és serdülők depressziójának potenciális kockázatával szemben” – írják a kutatók.
A kutatók Yunhye Oh és Yoo-Sook Joung voltak a dél-koreai Nemzeti Mentális Egészségügyi Központtól, valamint Jinseob Kim
a dél-koreai Szöuli Nemzeti Egyetemen. Elemzésük Dél-Korea teljes lakosságának orvosi feljegyzéseit tartalmazta.
A résztvevők között 2330 (6-19 éves) fiatal vett részt, akiknél ADHD-t diagnosztizáltak és metilfenidátot írtak fel 2007
júliusa és decembere között. Tartalmaztak adatokat az ADHD-kezelésről, a depresszió diagnózisáról és az antidepresszáns
gyógyszerekről. A kutatók eset-kontroll tervezést alkalmaztak annak megállapítására, hogy a stimulánsok felírásához képest
mikor emelkedett meg a depresszió kockázata.
Azt találták, hogy a depresszió kockázata közvetlenül azelőtt nőtt meg, hogy a gyerekeknek Ritalint írtak fel – ami
valószínűleg ugyanazt az otthoni és iskolai küzdelmet jelzi, amely az ADHD diagnózisához vezetett. A Ritalin felírása
előtti 90 napban a gyerekek körülbelül 12-szer nagyobb valószínűséggel kaptak depressziós diagnózist, mint „egészséges”
társaik.
A gyerekek ezután Ritalint kaptak, feltehetően abban a reményben, hogy az csökkenti az ADHD tüneteit, és ezáltal javítja
a gyerekek általános életminőségét.
De úgy tűnt, hogy a recept ellenkező hatást vált ki. A serkentő szer szedése közben a gyerekek depressziós kockázata több
mint 18-szorosára nőtt, mint „egészséges” társaiké.
Ennek oka lehet, hogy a mögöttes depresszió kockázata a gyógyszer ellenére tovább növekszik. Amikor azonban a gyerekek
abbahagyták a Ritalin szedését, a depresszió kockázata olyan szintre esett vissza, mint „egészséges” társaiké.
A kutatók azt találták, hogy miután a gyerekek már nem szedték a stimuláns gyógyszert, a depresszió kockázata csökkenni
kezdett. A kezelés abbahagyása után 30-60 nappal már nem voltak nagyobb valószínűséggel depressziósak, mint a mentális
egészségügyi problémákkal nem küzdő társaik.
Bár eredményeiket elméletileg még mindig zavaró tényezők vezérelhetik, az erős eset-kontroll tervezés és az a megállapítás,
hogy a depresszió kockázata a gyógyszer abbahagyása után csökkent, valószínűbbé teszi az okozati összefüggést a Ritalin és
a depresszió között.
Bár a korábbi tanulmányok vegyes bizonyítékokat találtak, egyesek nem találtak összefüggést, mások azonban alátámasztották
ezt a hatást, lehetséges, hogy a jelenlegi tanulmány erősebb felépítése jobban meg tudta ragadni a teljes képet.
Állatkísérletek is alátámasztják a Ritalin által kiváltott depresszió megállapítását, mint egy tanulmányban, amely arra a
következtetésre jutott, hogy a Ritalinnak kitett rágcsálók „szignifikánsan kevésbé reagáltak a természetes jutalmakra,
például a szacharózra, az újdonság által kiváltott tevékenységre és a szexre”.
A gyermekkori ADHD-ról szóló, leginkább elismert és legtöbbet idézett tanulmány, a NIMH MTA-vizsgálata ígéretes kezdeti
eredményeket talált, amelyeket széles körben publikáltak a tömegmédiában, és elvezettek ahhoz a hithez, hogy a stimulánsok
rendkívül hatékonyak az ADHD kezelésében. Az MTA-vizsgálat későbbi eredményei azonban lehangolóak: a három éves követés azt
találta, hogy a kezelésben részesülők semmivel sem jártak jobban, mint azok, akik nem, míg a hat-nyolc éves utánkövetés azt
találta, hogy azok, akik kaptak a kezelés az általuk tesztelt intézkedések 91%-ában rosszabbul teljesített, mint a
kontrollcsoport.
****
Oh, Y., Joung, Y. S. és Kim, J. (2022). A figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség gyógyszeres kezelésének és a
depressziónak a kapcsolata: 10 éves követés, önkontrollos esettanulmány. Clinical Psychopharmacology and Neuroscience,
20(2), 320-329.
Deprecated: mb_strrpos(): Passing the encoding as third parameter is deprecated. Use an explicit zero offset in /home/yesokhu/madinhungary.org/inc/_ext/_url_rel2abs.php on line 157